492 800 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2021 decemberében, a nettó átlagkereset pedig 327 700 forint – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Mindkét adat 9,7 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A kereseti statisztikába a legalább 5 főt foglalkoztató cégek, valamint az állami, önkormányzati vállalatok teljes állású dolgozóinak bére számít bele, vagyis a jellemzően rosszabbul fizető mikrovállalkozások munkatársainak és a részmunkaidősöknek a bére nincs benne ezekben a számokban.

2021 egészében 8,7 százalékkal nőttek a bruttó, 8,4-gyel a nettó bérek, de mivel az infláció 5,1 százalékos volt, a reálkereset csak 3,4 százalékkal nőtt.

A kereset mediánértéke – vagyis az a középső érték, amelynél az emberek fele többet, fele kevesebbet keres – bruttó 379 600 forint volt, ez 7,7 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Tehát az átlag és a mediánbér még jobban eltávolodott egymástól, vagyis az átlagkereset a dolgozók egy kisebb részének nagy arányú fizetésemelése miatt nőhetett nagyobbat. A KSH a mediánértéket csak bruttóban közli, nettó számot erről nem kaptunk.

2021 egészében a vállalkozásoknál 7,8, a költségvetési szférában 9,5 százalékkal nőttek a bérek. Az orvosok, a bírók, ügyészek, valamint a bölcsődei dolgozók illetményemelése miatt nőtt a költségvetési szféra alkalmazottjainak keresete jobban, ez húzta igazán a béremelkedést. A nonprofit szektorban 15,4 százalékos növekedést mértek, de ez nem azt jelenti, hogy a korábban is nonprofit cégeknél dolgozók fizetése óriásit nőtt volna, hanem azt, hogy sok egyetemet augusztustól ebbe a csoportba soroltak át az állami fenntartás helyett.

Az átlagkereset a pénzügyi-biztosítási munkákban volt a legmagasabb, bruttó 758 700 forint, a legalacsonyabb, bruttó 267 500 forint a szálláshely-szolgáltatásnál.

A nemek közötti szakadék tovább nőtt: a férfiak bruttó átlagkeresete 8,9 százalékkal 479 200 forintra nőtt, a nőké 8,6 százalékkal 401 700-ra.

A várakozásokhoz képest kisebb béremelkedés oka az, hogy nem fizettek több év végi prémiumot decemberben, mint 2020 utolsó hónapjában – írta Virovácz Péter, az ING elemzője. Mivel eközben a gazdaság nagyot nőtt, ez szerinte „már jelezheti azt a változást a vállalati viselkedésben, amit a 2022-es költségnyomásra való felkészülésként értelmezhetünk. Vagyis könnyen lehet, hogy a vállalatok a prémiumok kifizetésén keresztül kívánnak meg majd költségeket mérsékelni az idei év folyamán, valamint erősebb átárazást hajtanak végre. Ezek kombinációjával igyekeznek majd fenntartani a korábbi profitmarzsukat, vagy legalább fékezni annak csökkenését.”

A bérek így is jelentősen nőhetnek idén a minimálbér-emelés hatására, akár 15 százalékos emelés is jöhet az elemző szerint. Ennek a hatása a januári inflációs számokban is megjelent, azaz

már láthatóvá vált Magyarországon az ár-bér spirál.