A helyzet nem lett egyszerűbb a Monetáris Tanács legutóbbi kamatemelése óta – kezdte a február 22-ei emelés utáni tájékoztatóját Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. A Monetáris Tanács szerint a monetáris kondíciók további kiszámítható és határozott szigorítására van szükség. Ezért a legutóbbi, januári döntéséhez hasonlóan 50 bázisponttal emelte, ezúttal 3,40 százalékra a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Az emelés megfelelt a várakozásoknak, ugyanis a jegybank ilyen ütemű emelést jelzett előre.

Virág Barnabás emlékeztetett rá, hogy a vártnál magasabb volt a januári infláció. A maginfláció is. Januárban a szokásosnál lényegesen nagyobb átárazások vannak. Erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok.

A korábbi várakozásokkal ellentétben ezért egyelőre nem az infláció fokozatos lassulása várható:

februárra 8–8,5 százalékos inflációt jelez előre a jegybank,

ami gyorsabb ütem, mint a januári 7,9 százalék. A jegybank inflációs célja 3 százalék, a toleranciasáv teteje 4 százalék.

Virág ígérete szerint a kamatemelési ciklus havi ütemben folytatódik, az alapkamat fokozatosan fölzárkózik a jelenleg annál magasabb egyhetes betéti eszköz kamatához, minthogy előbbi szintje alkalmanként 50 bázisponttal emelkedik, míg utóbbié csak 30 bázisponttal. Márciustól újra aktívan használják a devizalikviditást nyújtó swapeszközt.

A Monetáris Tanács döntése mögött álló folyamatokat részletezve Virág Barnabás elmondta:

januárban a szokásoshoz képest háromszoros hó/hó alapú év eleji átárazás volt – a magas év végi átárazásokra rárakódva.

Az átárazás a termékek és szolgáltatások szokásosnál szélesebb körét érintette.

Globálisan az iparcikkek árindexe meghaladta a szolgáltatások árindexét. Általában a szolgáltatások árindexe szokott magasabb lenni. Kínálati sokkok állnak e mögött, és a kereslet is: a járvány miatt nagyobb a kereslet iparcikkekre, azért is, mert a járvány jobban érinti a szolgáltatószektort.

Az inflációs várakozások nagyon magasak. Az energiaárak fontos tényezőt jelentenek, hiszen mindenbe beépülnek. A gáz és az áram ára magas szinten van, a kőolaj tovább drágult. (És ebben még nincs benne az eszkalálódó orosz–ukrán konfliktus hatása.)

Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a gazdaságban működő árnövelő hatások most épülnek be széleskörűen a fogyasztói kosárba. El kell kerülni a másodkörös hatások kialakulását, az öngerjesztő infláció kialakulását. Ehhez fontos kordában tartani az inflációs várakozásokat. A globális értékláncok súrlódásai talán már tetőznek, de még mindig magas szinten vannak. A hatások még több negyedévig velünk maradhatnak.

A Monetáris Tanács élénk gazdasági növekedést vár 2022-re is.

Az infláció szükségessé, a gazdaság lehetővé teszi a monetáris kondíciók szigorítását.

A kormányzati intézkedések (a választás előtti pénzszórás, mint az szja-visszatérítés) keresletnövelő hatásáról Virág azt mondta, folyamatában, élőben nehéz megmondani. Rendkívül diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy a pluszjövedelmeknek köszönhetően a vállalkozások „kedvezőbb környezetben hozhatják meg az átárazásokat.”

Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a lakosságnak több az elkölthető pénze, így a cégek bátrabban emelhetnek áraikon.

Virág Barnabás az árstopintézkedések inflációt fékező hatását szerette volna hangsúlyozni.