Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nicolás Maduro (képünkön) venezuelai elnök és ellenzéke közölte helyi idő szerint hétfőn este, hogy találkoztak Caracasban egy magas rangú amerikai küldöttséggel. Az államfő barátinak, diplomatikusnak és a kölcsönös tiszteleten alapulónak értékelte a tárgyalást.
A nemzetközi sajtó emlékeztet arra, hogy hosszú évek óta ez volt a legmagasabb szintű amerikai látogatás a dél-amerikai országban, és annak a washingtoni törekvésnek a része, hogy elszigeteljék a világban Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki február 24-én utasítást adott Ukrajna megtámadására. Több elemző szerint az Egyesült Államok annak ellenére, hogy szankciókkal sújtja Venezuelát, potenciális alternatív kőolajbeszerzési forrásként tekint rá arra az esetre, ha Washington korlátozni akarná az Oroszországtól vásárolt olaj mennyiségét Moszkva elleni újabb büntetőintézkedésként a háború miatt.
Maduro hétfő este az állami tévében számolt be a találkozóról, amely közlése szerint két órán át tartott. „Fontos, hogy személyesen tárgyalhattunk Venezuela számára jelentős kérdésekről” – jelentette ki, de konkrétan nem említett egyetlen témát sem. Az ellenzék vezetőjének, a Washington és sok más ország által a törvényes elnöknek tekintett Juan Guaidónak a hivatala sem mondott konkrétumokat. Washington hétfőn azt közölte, hogy egyebek között az Egyesült Államok energiabiztonságáról volt szó.
Az Egyesült Államok és többtucatnyi más ország szerint a 2013 óta elnök Maduro csalással nyerte meg a 2018-as elnökválasztást, ezért szankciókkal ki akarták kényszeríteni távozását, és az Egyesült Államok 2019-ben megszakította diplomáciai kapcsolatait Venezuelával. Maduro azonban a hadsereg, Oroszország, Kína, Kuba és Irán támogatásával hatalmon maradt, és az amerikai kormányok az utóbbi években közvetlen kapcsolatot nem tartottak vele. Joe Biden mostani amerikai elnök kormánya is fogadkozik, hogy nem oldja fel a szankciókat Venezuela ellen, csak abban az esetben, ha az országban szabad választásokat rendeznek.
Még mielőtt Oroszország elindította katonai hadműveleteit Ukrajnában, Maduro február 23-án kinyilvánította, hogy továbbra is támogatja Vlagyimir Putyint az Ukrajnával fennálló feszült helyzetben. Emlékeztetett arra, hogy elődje és tanítója, Hugo Chávez (aki 1999 és 2013 között volt Venezuela elnöke) szintén támogatta Oroszországot, amikor Moszkva 2008-ban elismerte a két grúz szakadár terület, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét. Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes, aki közvetlenül Maduro támogató nyilatkozata előtt Caracasban járt, hangsúlyozta, hogy „Venezuela Oroszország stratégiai partnere ebben az egyre növekvő bizonytalanságban”.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője szombaton Moszkvában újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Oroszországot nem tudják elszigetelni az Ukrajna elleni hadműveletének kezdete óta bejelentett nemzetközi szankciókkal. A világ túlságosan nagy ahhoz, hogy Európa és az Egyesült Államok bármelyik országot is el tudja szigetelni – fogalmazott.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Putyin Szíriából hozna zsoldosokat a Pentagon szerint - percről percre az orosz-ukrán háborúról
Immár több mint 400 civil áldozata van a napok óta tartó orosz-ukrán háborúnak, amely az ENSZ közlése szerint a leggyorsabban eszkalálódó menekültválság is Európában a II. világháború óta. Az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij továbbra is a fővárosban, Kijevben van, nemrég be is jelentkezett az irodájából. Hírfolyamunkat percről percre frissítjük.
