Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
„Sürgős beavatkozásra van szüksége a kormány részéről annak a 800.000 magyar betegnek, akik tartós vagy átmeneti fogyatékuk kezelésére a társadalombiztosító által támogatott gyógyászati segédeszközök használatára jogosultak. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által jelenleg finanszírozott segédeszköz támogatás rendszer fenntarthatatlan 400 forint közeli euró és 260.000 forint garantált bérminimum mellett” – hívja fel közleményében a figyelmet a legnagyobb hazai gyógyászati segédeszköz szakmai szervezet, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ).
Azt kérik, a kormány módosítsa a 2006-ban hatályba lépett gyógyszergazdaságossági törvényt. Úgy vélik, amennyiben ez nem történik meg, akkor az orvosi rendelvényre kiadható segédeszközök sorban mind el fognak tűnni még a gyógyászati segédeszköz szaküzletek, valamint a gyógyszertárak kínálatából is. Közleményében a FESZ emlékeztet: a törvény megjelenésekor a dollár 194, az euró 256 forinton állt, a szakdolgozói bérminimum 68.625 forint volt.
A gyógyszergazdaságossági törvény megjelenésével csökkent
- az inkontinens betegeknek rendelt pelenkák,
- a kézzel hajtott kerekesszékek,
- a hallókészülékek, kompressziós harisnyák
- és számos más segédeszköz támogatásának mértéke.
A vényen rendelt gyógyászati segédeszközök térítési díja 20 százalékkal emelkedett. „Még ebben az évben (2006) megszűnt a 15 százalékos kedvezményes áfakulcs is, ami tovább növelte a rászorulók terheit. A 2010 előtti kormány nemcsak a betegeknek folyósított támogatások összegét csökkentette, de az egészségügyi szolgáltatók működőképességét is figyelmen kívül hagyó struktúrát alakított ki, aminek terhét még jelenleg is elszenvedik a betegek, az orvosok és a segédeszközök adaptálását, kiszolgálását végző szakemberek.”
HVG Archív
Például a kétkezes hátsókerék meghajtású kerekesszék NEAK által elismert nettó fogyasztói ára ma ugyanannyi, mint volt 2003-ban, 66.900 forint. A kerekesszéket használó betegek térítési díja az állami támogatás csökkentése és a magasabb ÁFA miatt emelkedett 11 540-ről 16 993 forintra, közel 50 százalékkal. Ezúttal a beszerzési áraknak a közfinanszírozott ár felé növekedése miatt a betegek kiszolgálását közvetlenül végző gyógyászati segédeszköz forgalmazó szaküzletek és gyógyszertárak is veszteséget könyvelnek el, ha a NEAK által támogatott segédeszközt receptre adják ki a betegnek.
A probléma tényleges megoldását 2015-ben tűzte ki céljául az Országos Fogyatékosságügyi Program 2015–2025 keretén belül az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az EMMI Államtitkárság a NEAK, betegszervezetek és a szakmai képviseletek részvételével 2019-ben Segédeszköz Munkacsoportot is összehívott, az egyeztetések nem jártak eredménnyel. „A problémák azonban nem enyhültek, hanem drámaian súlyosbodtak. A hazai finanszírozási rendszer képtelen ellensúlyozni az euróárfolyam, az import árak, a bérköltségek emelkedését” – tették hozzá.
A segédeszközök gyártáshoz szükséges nyersanyagok, a papírpép, alumínium, kaucsuk és a szállítási költségek jelentősen drágultak. Az egyre súlyosbodó ellátási zavart észlelve a Kormány 2022 február elején a helyzet enyhítésére 3 milliárd forint rendkívüli, eseti felhasználását engedélyezte tudva, hogy ez csak „tűzoltás”.
A FESZ szerint a szakmai szervezetek várakozásai ellenére a mai napig nem jelent meg a pénzügyminisztérium által már jóváhagyott hárommilliárd forint forrás elosztását szabályozó rendelet. Úgy vélik, ha nem változik a vényköteles gyógyászati segédeszköz ellátás közfinanszírozása, akár napokon-heteken belül tízezres tömegben jelenhetnek meg az egészségügyi intézményekben azok a cukorbeteg, inkontinens, sztómával élő, hallássérült vagy daganatos betegek, akik segédeszközök használatára szorulnak, de piaci áron nem képesek megvásárolni a nekik szükséges gyógyászati segédeszközöket. „A kiskereskedelmi készletek kifogyóban vannak és a kormány haladéktalan közbelépése nélkül súlyos ellátási problémák jelentkezhetnek, ha a gyártó és az importőr is kivonja termékeit a hazai piacról” – írják.
