Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, jóllehet a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán” – közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.
Josep Borrell, a Külügyek Tanácsának megbeszélését követő sajtótájékoztatóján közölte: az Európai Unió eddig bevezetett szankciói jelentős hatással vannak orosz gazdaságra, de további tárgyalás szükséges arról, milyen intézkedések hozhatók még a jövőben. Az uniós diplomácia vezetője kijelentette: Oroszország ukrajnai háborúja megbukott. Az orosz hadsereg nem volt képes bevenni Kijevet, most az ország keleti felében hajt végre csapatösszevonást. Várhatóan a Donbasz régiójában készül újabb csapásra – közölte.
Borrell hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai háborúja „horrorisztikus”. Oroszország pedig felelős a globális élelmiszerválságért, mivel ukrán városokat és búzakészleteket bombáz, valamint megakadályozza a gabona külföldre szállítását, ezzel „éhséget gerjeszt a világban” – emelte ki.
A külügyminiszterek – mondta – megbeszélést folytattak arról, hogyan tehető Oroszország elszámoltathatóvá a nemzetközi jog nagymértékű megsértéséért. Az Európai Unió támogatja a nemzetközi nyomozást, hogy elégséges bizonyíték birtokában a felelősök elszámoltathatók legyenek a civilek háborús bűnnek számító meggyilkolásáért – mondta a főképviselő.
Mindaz, ami Ukrajnában történik, megerősíti az Európai Unió elkötelezettségét az ország támogatása mellett – emelte ki.
Egy kérdésre válaszolva Borrell közölte: a tagállamok egybehangzó szavazása eredményeként az Európai Unió a tagországainak hozzájárulásával támogatja az Ukrajnának szánt fegyverszállítást. „Más dolog, hogy Magyarország nem engedi át területén a fegyverszállítmányokat közvetlenül Ukrajnába, de a saját részét befizeti, tehát részt vesz Ukrajna fegyverellátásában” – mondta.
Újabb offenzíva jöhet Kelet-Ukrajnában, drámai gazdasági visszaesést jósol a Világbank - percről percre a háborúról
A világ ugyan azt ismételgette 1945 után, hogy a tömeggyilkosságok nem ismétlődhetnek meg, de Mariupol és Bucsa mutatja, hogy mennyit érnek ezek a felhívások - mondja az angol elemző.
Az EU keleti tagországaira nagyobb nyomás nehezedik a háború elől menekültek befogadásával, illetve ezek az országok nagyobb mértékben támaszkodnak az orosz energiahordozókra is – mondta Borrell. Ezt, az unió keleti és nyugati tagállamai közötti „aszimmetrikus” helyzetet közösen, egységesen és a szolidaritás kinyilvánítása mellett kell kezelni – tette hozzá.
Küzdeni kell a nagymértékű, orosz energiától függés mihamarabbi megszüntetéséért, új beszállítókat kell találni, és a megújuló energiaforrások bevezetésére kell törekedni – mondta az uniós diplomácia vezetője.
