Új szerepben mutatkoznak be azok a milliméteres hullámhosszú radarok, amelyeket többek között az önvezető autókban, az 5G hálózatoknál és katonai eszközöknél használnak. Egy olyan probléma oldható meg a segítségükkel, ami korábban feladta a leckét a biológusoknak: segíthet egymástól megkülönböztetni a méheket, darazsakat és más beporzó rovarokat.
A poloskák nagyobb szerepet játszhattak a beporzásban a földtörténet korábbi szakaszaiban – mutattak rá magyar kutatók egy csaknem százmillió éves burmai borostyánban talált ősi poloska vizsgálata nyomán.
Amerikai kutatók szerint a fák beporzására és szűk helyeken való felderítésre is jó lehet az az újfajta robot, ami akkumulátor és elektronika nélkül képes repülni.
Kicsiben mutat nagyot az MIT szakemberei által fejlesztett robotméh, mely bizonyos felhasználási területeken jöhet majd jól, és több figyelemre méltó képessége is van.
Újabb rossz hír: kiderült, hogy nemcsak a rovarirtó szerek, de a hőhullámok is rontják a poszméhek szaglását, ami a beporzásra is hatással lehet.
A széles körben használt rovarölő szerek a hasznos rovarfajokra is káros hatással lehetnek, mutat rá magyar kutatók friss vizsgálata.
Rosszabbul néznek ki az árvácskák, mert hiába várják a méhecskéket. És még egy döntő változás történik: ahogyan egyre jobban érzékelhető a rovarok számának fogyatkozása (ez világjelenség, bár az okait nem tisztázták egyértelműen), a mezei árvácska (Viola arvensis) elkezd átállni az önbeporzásra.
A virágpor gyűjtésével, szappanbuborékokkal vagy minirobotokkal is be lehet már porozni a haszonnövényeket. Új megoldásokra van szükség, mert fogyatkozik a méhek populációja.
A gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől, így tehát az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában – állapították meg a Padovai Egyetem és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) tudósai.
Az amerikai Washingtoni Állami Egyetem mérnökeinek szerkezete, a Bee++ képes minden irányba mozogni, így a jövőben már csak a súlyából kellene lefaragni egy kicsit.
Orosz tudósok szerint az eddig véltnél mintegy 120 millió évvel korábban, 280 évvel ezelőtt is éltek már pollennel borított rovarok a Földön.
A méheknek egy kiló mézhez több millió virágot kell meglátogatniuk. Éppen ezért a könnyű megoldások mindig vonzóak, a modern világban azonban hamar bajt okozhatnak. Részlet Az élet szövete című könyvből.
Számos lehetőségünk adódik a beporzók útvonalainak megóvására: akár egy virágzó növényekkel beültetett minikerttel egy utcai gyepsávban, akár az elektromos vezeték alatti, négyhektáros prériregeneráló projekttel - mutatnak rá a Regeneráció című könyv szerzői. Részlet.
A világ legfontosabb élőlényei a beporzók, nálunk jellemzően a méhek, ma van a világnapjuk. A méhek azonban nem csak a méztermelő házi méheket jelentik, hanem egy sor vad, de szintén nagyon fontos szolgáltatás nyújtó egyéb rovarfajt is. Sok virágos területre lenne szükségük, hogy érdemben segítsék a növények szaporodását, az életközösségek fennmaradását, és hogy nekünk is legyen elég ennivalónk.
Kaptár helyett laboratóriumban készítenek mézet kutatók, úgy, ahogy tejet tehén, vagy pálmaolajat pálmafa nélkül.
Az almánál, a különböző cseresznyefajtáknál és az áfonyánál már kimutatható a mérséklődő terményhozam.
Horvátország környezeti katasztrófának minősítette a méhek megmérgezését.
Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak.
Hangyákkal végezteti el a beporzás egy részét egy ausztrál növény, amelyhez hasonlóval még nem találkoztak a kutatók.
Legalább olyan hasznosak, mint a nappal aktív beporzók.
