Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az egy hónappal korábbi 9,6-ról 9,8 százalékosra nőtt az Európai Unió inflációja júliusban – közölte az Eurostat. Már az is némi eredménynek számít, hogy hat tagállam is volt, ahol legalább lassult az infláció június óta: Görögország, Luxemburg, Olaszország, Belgium, Spanyolország és Svédország.
Jól látszik, hogy az unió inflációját a legdurvábban a balti államok, valamint Közép-Európa húzza fel. A Baltikumban már 20 százalék fölötti a drágulás, de a mi adatainkkal sem lehetünk túl boldogok, a magyar 14,7 százalékos inflációnál a régiónkból csak a cseh a magasabb (az Eurostat kicsit másképp számol, mint amikor a KSH kiadja az inflációs adatát, ezért lehet ez a szám 1 százalékponttal magasabb annál, amit a magyar statisztikai hivatal közölt).
Nyugat-Európa nagy gazdaságaiban is nagy ugyan az infláció, de a francia drágulás a legkisebb egész Európában, a német és az olasz mutató is az EU hat legalacsonyabbja között van.
Arról, hogy miként állt össze a szám, csak az eurózóna országaiból közöltek részletes adatot. Ott összesen 8,9 százalékos az infláció, ebből 4 százalékpontot az energiaárak elszállása magyaráz. Az energia az eurózónában 39 százalékkal drágult egy év alatt, az élelmiszerek, alkoholok és dohánytermékek 9,8, az iparcikkek 4,5, a szolgáltatások pedig csak 3,7 százalékkal.
Ez teljesen más, mint amit Magyarországon látunk: itt az energia alig drágult (a rezsiemelés adatai nyilván még nem látszhatnak a júliusi infláción), ellenben minden más ára kilőtt, az élelmiszerekért 27, az italokért és dohányért 11,2 százalékkal többet kell fizetni, mint egy éve, a tartós fogyasztási cikkekért 14, a szolgáltatásokért pedig 6,8 százalékkal.
