Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Belgrád nem csak az IMF-től kért hitelt, hanem az Egyesült Arab Emírségektől is.
Szerbia készenléti hitelkeretről készül megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), hogy segítsen megbirkózni az ukrajnai háború okozta válsággal – írta kedden a Politika című kormánypárti napilap Yulia Ustyugovára, az IMF missziójának vezetőjére hivatkozva.
Szerbiának jelenleg csupán tanácsadói megállapodása van a nemzetközi ügynökséggel, amelyet fel kellene mondani, ha az IMF és Belgrád megegyezne egy hitelszerződésről. Az ország 2018-ban zárta le az IMF-fel kötött legutóbbi, 1,32 milliárd dolláros hároméves készenléti megállapodását anélkül, hogy a keretet lehívta volna.
Vasárnap Aleksandar Vucic elnök (képünkön) már közölte, hogy Belgrád a készenléti megállapodás kérvényezését fontolgatja, és hogy célja, hogy a teljes államadósságát a gazdasági teljesítmény 60 százalékán tartsa. A héten az államfő azt is bejelentette, hogy fizetőképessége biztosításának és a hitelezői felé esedékes adósságrészletek törlesztése érdekében Belgrád 1 milliárd dolláros hitelt kapott 3 százalékos kamatláb mellett az Egyesült Arab Emírségektől.
Szerbia államadóssága jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 52,3 százalékát teszi ki.
(Reuters)
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.