Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Európai Parlamenten és a Tanácson még át kell menni a tervnek.
Az Európai Bizottság szerdán jogalkotási javaslatot fogadott el, amelynek célja, hogy az euróban történő átutalások az unióban bankszámlával rendelkező valamennyi polgár és vállalkozás számára azonnal elérhetővé váljanak. A testület szerint az azonnali fizetések lehetővé tennék, hogy az állampolgárok a nap bármely szakában tíz másodpercen belül pénzt utaljanak, szemben a hagyományos átutalási rendszerekkel, amelyek több napot is igénybe vehetnek.
A bizottság úgy véli, hogy az azonnali fizetések jelentősen javítják a pénzforgalmat, és költségmegtakarítást eredményeznek a cégek, különösen a kis-és középvállalkozások számára.
A javasolt szabálymódosítás értelmében a bankok nem kérhetik többé az ügyfelektől, hogy az azonnali átutalásért többet fizessenek, mint a hagyományosért.
A bizottság számításai alapján a gyorsabb pénzügyi tranzakciók évente 1,34-1,84 milliárd euróval járulnának hozzá a gazdasági fellendüléshez.
Az uniós statisztikák szerint 2022 elején az EU-ban az összes euróátutalás csupán 11 százaléka volt azonnali.
A bizottsági javaslatot és az Európai Parlamentnek és a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is el kell még fogadnia. A javaslat véglegesítése után az euróövezeti bankoknak 6 hónap állna rendelkezésre az euróban történő fizetések azonnali fogadására. Az euróövezeten kívüli bankok ennél több időt kapnak majd a felkészülésre.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.