Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A kormány fel kívánja emelni a nyugdíjkorhatárt 64 évre, de a franciák többsége ezt nem akarja elfogadni. A szakszervezetek elsősorban a közlekedést akarják megbénítani, hogy elérjék a nyugdíjtörvény visszavonását.
„A 64 éves nyugdíjkorhatár nem képezheti vita tárgyát” – hangsúlyozza Élisabeth Borne miniszterelnök, akit Emmanuel Macron köztársasági elnök bízott meg ezzel a nem épp hálás feladattal. A nyugdíjreform egyre kevésbé népszerű: a franciák immár 72 százaléka utasítja azt el – írja az RFI közszolgálati portál.
Látva a nehéz helyzetet a kormány ellentámadást indított: Bruno LeMaire pénzügyminiszter a jobboldali Les Républicains mozgalmat győzködi – ez Sarkozy exelnök pártja, a magyar származású politikus Macron egyik tanácsadója. Bruno LeMaire, aki Macron után szeretne elnök lenni, rámutatott arra, hogy a Les Républicains mozgalom programjában benne van a nyugdíjreform. Csakhogy a mérsékelt jobboldal is azt látja, hogy a baloldal által indított ellenzéki mozgalom egyre népszerűbb.
A kormányzati munkamegosztás szerint a baloldallal Darmanin belügyminiszter foglalkozik. Ő azzal vádolja a szélsőbaloldali NUPES mozgalmat, hogy káoszba sodorják Franciaországot, mert ha leáll a közlekedés, akkor nem tudnak munkába menni azok se, akik nem akarnak sztrájkolni. Semmiért nem jár semmi – hangoztatja a belügyminiszter arra utalva, hogy a nyugdíjkasszát valamiből fel kell tölteni ahhoz, hogy a nyugdíjasok minden hónapban megkapják azt, ami nekik jár.
„A kormány választja a társadalmi káoszt, nem mi” – válaszolja erre a kommunista párt főtitkára. 7000 módosító javaslat érkezett a nyugdíjreform törvénytervezetéhez, melynek bizottsági vitája hétfőn kezdődött meg Párizsban. A francia kormánynak nincs többsége a parlamentben, ahol a szélsőjobb és a szélsőbal összefogott Macron ellen a nyugdíjreform elutasításában.
Mi várható kedden?
A tiltakozás a legutóbbi akciónapon egymillió tüntetőt jelentett az utcákon a rendőrség szerint. A szakszervezetek ennek a dupláját emlegetik, és most még több emberre számítanak. Mindenkit elsősorban a közlekedés érdekel.
A metró és a vasút nem áll le teljesen a sztrájkok miatt, de nagyon problematikus lesz a tömegközlekedés, mert jóval kevesebb szerelvény közlekedik, mint máskor.
A repülőtereken hasonló helyzet várható: sok járatot törölnek, de még nem lehet pontosan tudni, hogy melyeket. Az Orly repülőtéren például minden ötödik járatot törlik amiatt, mert a repülőtérre csak kevesebb vonat érkezik kedden. Clément Beaune közlekedési miniszter szerint nagyon nehéz nap lesz a keddi.
A közlekedési sztrájk hétfő este kezdődik hét órakor, és szerdán reggel hatkor ér véget.
Miért ragaszkodik a kormány a nyugdíjreformhoz?
„A GDP 113 százalékát érte el az államadósság, az elnökkel és a miniszterelnökkel együtt azon vagyunk, hogy ezt csökkentsük” – nyilatkozta a Journal du Dimanche című vasárnapi lapnak Bruno LeMaire pénzügyminiszter.
„Le akarjuk vinni a költségvetési deficitet 3 százalék alá 2027-ben, és meg akarjuk kezdeni az államadóság mértékének csökkentését 2026-ban.”
A pénzügyminiszter számokat is mondott: „60–70 milliárd euróval kell évente csökkenteni a költségvetési kiadásokat.”
3000 milliárd euróra duzzadt a francia államadósság a pandémia idején, és az energiaválság erre rátett egy lapáttal. Ehhez jön még a zöld átállás. Bruno LeMaire pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha „Franciaország lenne Európa első zöld nemzete.”
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.