Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Az orosz-kínai partnerség a kétségbeesés szülötte, Putyin kapkod, hogy támogatókra találjon, Hszi Csin-ping elnök pedig lecsap az alkalomra” –nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak az USA egykori energiaügyi államtitkár-helyettese. Keith Krach rámutatott arra, hogy rekordot döntött Kína és Oroszország kereskedelme, amely meghaladta a 190 milliárd dollárt 2022-ben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a pandémia utáni újrakezdés idején az USA-Kína kereskedelem is rekordot döntött, mert felülmúlta a 690 milliárd dollárt.
Kína kihasználja Oroszország szorult helyzetét, és olcsón vásárolja meg az energiahordozókat, melyeket a nyugati államok szankciókkal sújtanak Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az ukrajnai háború kitörése után az év végéig 45 százalékkal nőtt az olajimport Oroszországból Kínába, meghaladva az 50 milliárd dollárt. A szénimport ugyanebben az időszakban 54 százalékkal nőtt, és megközelítette a 10 milliárd dollárt.
A Gazprom hosszú távú, 25 éves földgázszállítási szerződést kötött a CNPC kínai óriással. Mindez nagy segítség Oroszországnak, amely nehezen talál vásárlót energiahordozóinak a világpiacon.
A kínaiak elfoglalják a nyugatiak helyét az orosz piacon
Ez a második számú segítség, hiszen a nyugati cégek távozása komoly érvágást jelent az orosz gazdaságnak. „Kína nem támogatja közvetlenül Oroszország háborúját, de kihasználja a helyzetet. Így várható, hogy tovább bővülnek a kínai-orosz gazdasági kapcsolatok” – nyilatkozta a CNN-nek Neil Thomas, az Eurasia Group vezető elemzője.
A washingtoni kongresszus kutatócsoportja már tavaly jelezte, hogy Oroszország jelentős mértékben megnövelte a gépek és berendezések vásárlását Kínától, ily módon pótolta részben a kieső nyugati importot. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter többször is figyelmeztette kínai tárgyalópartnereit: ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati szankciók alá esnek. Ha ezt megteszik, akkor Peking is szankciókra számíthat – hangsúlyozta Antony Blinken, aki elhalasztotta pekingi látogatását a kémléggömbök miatt.
Mit jelent a kínai nyomulás az orosz autós piacon? Az ukrajnai háború kitörése óta a kínaiak részesedése 10 százalékról 38 százalékra növekedett az orosz piacon, és ez az arány idén valószínűleg tovább növekszik.
Az okostelefonok piacán is tarolnak a kínaiak: a háború előtt 40 százalék volt a részesedésük, mára ez elérte a 95 százalékot.
Dollár helyett jüan
A kínai támogatás harmadik formája pénzügyi: a dollárhiánnyal küszködő oroszok mindinkább áttérhetnek a rubel-jüan fizetésre. Itt is óriási változást hozott az ukrajnai háború: januárban még csak minimális volt a jüan fizetések aránya (1 százalék), november végén már 48 százalék.
Az orosz szuverén alap 60 százalékra emelte a jüan részesedését. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ki is jelentette, hogy elsősorban azért vesznek jüant, hogy feltöltsék a szuverén alapot. A nyugati szövetségesek 300 milliárd dollár értékű nemzeti bank és szuverén alapkövetelést fagyasztottak be Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.
Mire kell Moszkvának a jüantartalék? Elsősorban a rubel védelmére, hiszen az orosz fizetőeszköz leértékelődött a dollárhoz és az euróhoz képest. A pénzügyminisztérium be is jelentette, idén jüant ad el, hogy rubelt vásároljon belőle.
Peking vékony jégen táncol, mert az USA árgus szemekkel figyeli a két állam kapcsolatát. A UnionPay nevű kínai fizetési rendszer ezért immár nem fogad el Oroszországban kibocsátott bankkártyákat, mert a kínaiak tartanak az amerikai szankcióktól – írta meg a moszkvai Kommerszant.
