Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Elhalasztotta az Európai Unió Tanácsa az új gyártmányú benzin- vagy dízelmotoros autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról szóló végszavazást – adta hírül a Politico. A lap azt írja, hogy a voksolást eredetileg március 7-én tartották volna, és csak formalitásnak tűnt, mivel a tagállamok már korábban megállapodtak a kérdésben.
Németország közlekedési minisztere, Volker Wissing azonban jelezte: Berlin nem adja a hozzájárulását, amennyiben az Európai Bizottság nem nyújt be javaslatot arra vonatkozóan, hogy 2035 után hogyan lehetne szintetikus üzemanyagokat használni a belső égésű motorokban.
A cikk szerint Olaszországnak, Lengyelországnak és Bulgáriának is vannak fenntartásai az intézkedéssel kapcsolatban. Az Európai Unió soros elnöki posztját betöltő Svédország illetékes diplomatája azt közölte, hogy a tagállamok EU-nagykövetei a kellő időben visszatérnek majd a kérdésre.
Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam október végén jutott megállapodásra a belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról. Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban.
Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évekhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el. A gyártók a következő évtized közepétől csak olyan személy- és kisteherautókat hozhatnak forgalomba, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázt.
A belső égésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal. Az Európai Tanáccsal elért megállapodást február közepén az Európai Parlament is jóváhagyta.
