A jegybank kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiacokon megnövekedett bizonytalanság kockázati környezetre gyakorolt hatásait. Az MNB az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során továbbra is a kockázati megítélésben bekövetkező tartós változásokat veszi figyelembe – ezt közölte a Magyar Nemzeti Bank, miután márciusi rendes kamatdöntő ülésén 13 százalékon hagyta az alapkamatot, és az egyéb feltételekhez sem nyúlt.

Virág Barnabás, a jegybank területért illetékes alelnöke a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen ezt azzal indokolta, hogy a türelmes megközelítés indokolt a továbbiakban is, ez határozza meg a továbbiakban a jegybank kamatpolitikáját.

A jegybanki kommunikáció szerint 5–8 negyedév az egyes intézkedések lecsapódása (transzmisszió), ezért ennek figyelembevételével hozzák a döntéseket, a tanács új tagjai is ebbe a közegbe érkeznek, a márciusi döntés is egyhangú volt.

Virág elmondása szerint az Amerikában tapasztalt bankpiaci válság egyedi problémákat mutat, nálunk nincsenek ilyen problémák, mind a tőke, mind a működési stabilitás szempontjából kifejezetten jól áll a hazai bankrendszer.

Semmi alapja nincs olyan spekulációnak, ami mondjuk a 2008-as helyzettel riogatna.

A makrogazdasági környezet már nem ennyire kedvező. Az MNB legújabb Inflációs jelentése meglehetősen széles spektrumot mutat a növekedés terén: idén 0 és másfél százalék közöttire becsüli a gazdasági növekedést. Ez az árfolyam függvényében 5–600 milliárd forintos eltérést jelenthet, ami pedig már megélhetéseket veszélyeztethet. Az MNB várakozása szerint jövőre lehet visszatérni egy kiegyensúlyozott növekedési pályára.

Ami ennél is fontosabb, hogy ha nem is lesz minden olcsóbb, sokkal drágább talán már nem lesz. A jegybank szerint tetőzés jeleit mutatja a hazai infláció. Februárban 25,4 százalék volt az éves bázison számított infláció, a januári 25,7 százalékkal összevetve kis mértékű csökkenés a bázishatásnak tudható be. Az élelmiszer-infláció 43,3 százalékos volt, a háztartási energia ára 49 százalékkal emelkedett.

Éves szinten átlagosan továbbra is 15–19,5 százalékos sávba teszi az inflációt a jegybank, ehhez képest Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője például 18 százalékkal számol.

AZ MNB legújabb inflációs jelentése szerint

a 3 százalékos, és a hozzá szabott plusz-mínusz 1 százalékos inflációs cél reálisan 2025-ben érhető el. Korábban ezt az időpontot még 2024-re tette az MNB.

Orbán Viktor miniszterelnök is stratégiai célként határozta meg, hogy a mostani, kiugróan magas inflációs rátát a töredékére kell visszafogni. Virág Barnabás elmondása szerint a jegybanknál is kifejezett cél az egy számjegyű inflációs mutató elérése, ám azzal is tisztában vannak: ez egyben egy gazdaságtörténeti siker is lenne. Saját vizsgálatuk alapján korábban a 20 százalék fölötti inflációt csak az esetek negyedében sikerült egy éven belül egy számjegyűre csökkenteni.

Az alelnök hangsúlyozta: az MNB – feladatának megfelelően – ennek érdekében fenntartja a szigort.

A márciusi kamatdöntés 13 százalékos alapkamatot hagyott, 25,4 százalékos headline infláció mellett, a napi euró-forint középárfolyam 385 volt.