A hét elején kezdtek el érkezni a hírek arról, hogy valamire készül az Egyesült Államok Magyarországgal kapcsolatban. Majd szerda délután David Pressman, az USA magyarországi nagykövete kiállt egy sajtótájékoztatóra, és bejelentette: a Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) három vezetője és maga az intézmény is felkerült az amerikaiak szankciós listájára. A kormánykommunikáció majdnem egy napig átállt a „nem leszünk gyarmat” üzemmódra – kicsit erőtlenül, valószínűleg valami jobban eladható szankcióra számítottak –, majd csütörtök délután bejelentették, hogy kilépünk a bankból, és Orbán Viktor gyorsan alá is írta az erről szóló döntést.

Orbán Viktor csütörtök délután aláírta a bankból való kilépést

Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

A szankciós listán szereplők számára – a három új név közül az egyetlen magyar Laszlóczki Imre, a pénzintézet alelnöke – már ez is elég rossz hír, de még sokkal kínosabb lehetett a kormány számára az üzenet, hogy az amerikaiak ennél is keményebb szankciókat fontolgathatnak. Az IIB-nek elemi érdeke volt, hogy egyetlen pillanatig se legyen hivatalosan orosz többségű, így a magyar részvétel nélkül az is kérdés, megmenthető-e egyáltalán a bank.

Nagyon kellemetlen meglepetés érkezett: a harmadik egymást követő hónapban is 25 százalék fölött maradt a magyar infláció, vagyis ugyan csökken, de azért arra, hogy egy hónap alatt 25,4-ről csak 25,2 százalékosra lassult, már nem túlzás azt mondani, hogy szabad szemmel észrevehetetlen a javulás. A 140 termékcsoport közül, amelynek az árváltozásából a KSH kiszámolja az inflációt, 110-nél volt két vagy három számjegyű a drágulás, 16-nak az ára több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt. Miközben elemzők már azt is pedzegetik, hogy még az inflációs csúcson sem teljesen biztos, hogy túlvagyunk, Nagy Márton összegyűjtötte a megmaradt optimizmust, és arról beszélt, hogy „jó úton haladunk”.

A harmadik egymást követő hónapban is 25 százalék fölött maradt a magyar infláció

Fazekas István

Így aztán az sem csoda, hogy Orbán Viktor pénteken bejelentette, még mindig maradnak az árstopok. Utánaszámoltunk, mi történne, ha elengednék az árakat: több termék hirtelen kétszer annyiba kerülne, mint most. Arról is számoltunk egy sort, hogy a szegények még az átlagnál is nagyobb inflációval szembesülnek, hiszen ők kénytelenek a pénzük legnagyobb részét a két legjobban dráguló termékcsoportra – ételekre és lakhatásra – költeni.

Az elmúlt 75 évben egyébként kétszer sikerült úgy csökkenteni a nagy magyar inflációt, hogy aközben az életszínvonal nem zuhant drasztikusan, most is valami ilyesmi a kormány célja. Rossz hír kezdésnek, hogy minden alkalommal, amikor sikerült ezt összehozni, teljes összhang volt a kormány és az MNB között, most ez enyhén szólva sem tökéletes. De azért legyen jó hír is: az IMF friss előrejelzése szerint a magyar infláció egy kicsit alacsonyabb lehet az idén, mint az ukrán, és messze-messze elmarad az argentintól.

Mindig kell egy barát: Szijjártó Péter Moszkvában járt. A külgazdasági és külügyminiszter be is jelentette, sikerült megegyezni a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról. Részleteket nem közölt, ahogy azt sem, mikor fog a kormány részleteket közölni, illetve nyilvánosságra hozza-e a szerződésmódosításokat, esetleg azokat is titkosítja, mint az eredeti szerződéseket.

Az azonban biztos: a mostani keretek alapvetően jók, Magyarország számára előnyösek, vagyis változtatni rajtuk nem nagyon lehet jó. Oroszországnak viszont most már nincs szüksége EU-s referenciára, így aztán most már nem érdeke, hogy olyan feltételeket vállaljon, amelyek számára hátrányosak lehetnek.

A hét képe: a4% Fitness Candy néven nyílik konditerem a legendás Hauer Cukrászda helyén

Facebook / Színes Erzsébetváros

A szankciók igenis működnek, hiába állítja Vlagyimir Putyin és az orosz államfő sok külföldi barátja ennek az ellenkezőjét. Egyre több iparág problémái mutatják, hogy a büntetőintézkedések nagyon is hatnak.

Az orosz autóipar például most éppen ott tart, hogy az újra orosz tulajdonba került Avto-VAZ-ban bejelentették, május után a cég nem lesz képes teljes felszereltségű autókat forgalomba hozni. A gyógyszeriparuk pedig oda jutott, hogy Oroszországban már hiánycikknek számít több fajta antibiotikum, illetve láz- és fájdalomcsillapító is.

Csőd közelébe jutott a műanyag tálak úttörőjeként ismert Tupperware. Ma már nem nagy dobás, hogy egy konyhában van műanyag tartódoboz (sőt, épp próbál a világ megszabadulni a műanyagok egy jókora részétől), 1946-ban azonban óriási ötletnek számított, hogy légmentesen zárható, könnyen kezelhető és nem törékeny dobozban lehetett frissen tartani az ételeket.

Csődközelben a Tupperware cég

AFP / Lisa Ducret

Ráadásul emellé olyan értékesítési rendszert találtak ki, amely később ugyan átment MLM-be, akkor viszont sok nőnek jelentett önálló kereseti lehetőséget és a háztartással is összeegyeztethető munkát. A piaci igények változásával és a még olcsóbb alternatívákkal viszont már nem tudott mit kezdeni a cég, és most már fiatal vásárlókat sem képes vonzani.

Tizenegyezer négyzetméternyi zöldterületet soroltatna át a hegyvidéki önkormányzat lakóövezetté. A helyi ellenzék és civilek szerint ezzel veszélyben kerülnek a fák, az önkormányzat szerint viszont valójában csökken a beépíthetőség, és nő a biológiai aktivitásérték.

A Hegyvidék madártávlatból

hvg.hu

A hvg.hu-nak városi zöldterületekkel kapcsolatos szakértők is arról beszéltek, hogy “a fánál semmi nem nyújt nagyobb ökológiai szolgáltatást, ezt a zöldfelületnek tekintett zöld tetőkkel és falakkal nem lehet kiváltani”, vagyis az átsorolással a fák száma nem fog nőni. A szóban forgó helyen több építési telek is található, ahol már az elmúlt években is eltűntek fák.