Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
“Szeretném világossá tenni, hogy az Egyesült Államok sehol a világon nem támogatja az ellenzéki pártokat vagy ellenzéki politikusokat, mi a független intézményeket támogatjuk. És a független intézményeket soha nem szabad összemosni az ellenzéki pártokkal” – ezt Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetője felelte a kormányközeli Magyar Nemzet újságírójának kérdésére, amikor február elején Budapestre látogatott.
Powernek nem véletlenül tette fel a kérdést a kormánypárti újságíró, ő pedig nem véletlenül válaszolta azt, amit. A magyar kormányon belül ugyanis úgy látják, hogy a demokrata párti amerikai vezetés érdeke Orbán megbuktatása és az ellenzék megerősítése, ennek érdekében demokrata párti körökből a legutóbbi választási kampányban az ellenzéket is támogatták a tengerentúlról.
Mindennek bizonyítására a kormány a Rogán Antal irányítása alatt álló titkosszolgálatot, a Nemzeti Információs Központot is bevetette, amely több, azóta nyilvánosságra került jelentésében is ezt a kormányzati narratívát igazolta vissza. (Márki-Zay Péter mozgalmát, illetve más szervezeteket 4 milliárd forintnyi dollárral támogatta a Korányi Dávid nevével fémjelzett Action for Democracy, amit kormányoldalon a CIA-val is kapcsolatba hoznak.)
Politikai pamflet a Márki-Zayéknak adott amerikai támogatásról szóló jelentés
A Márki-Zay Péter mozgalmának nyújtott pénzekről készült nemzetbiztonsági vizsgálat semmivel nem igazolja, hogy a támogatást adó szervezetnek köze van az amerikai titkosszolgálatokhoz. A dokumentum nyilvános adatbázisokból, sajtóból összeollózott, híresztelésekkel felturbózott anyagnak tűnik, ám a kormányzati propaganda céljait kiválóan szolgálja.
A propagandaminiszter irányította NIK lépése miatt forrásaink szerint rendkívül megromlott a viszony az amerikai és a magyar nemzetbiztonsági szervek között. Ez mindenképpen újdonság. Más ugyanis az, ha politikai vezetői szinteken vannak súrlódások és megint más az, amikor a politikai szembenállás már államigazgatási szervek együttműködésében is lecsapódik. Különösen akkor kockázatos ez, ha Magyarország szomszédjában háború dúl.
