Hatalmas hírveréssel jelentette be tavaly tavasszal a kormány, hogy 670 milliárd forintos Rezsivédelmi Alapot hoz létre a 2023-as költségvetésben, majd ahogy az év végére világos lett, hogy a nyomott rezsiárak többé nem tarthatók, előbb megígérték, hogy felemelik ezt a keretet 2610 milliárd forintra, aztán végül 2579 milliárdra emelték. Az alapból eddig 1153 milliárd forintot osztottak ki, vagyis az év első fűtési szezonjában ment el az összes tervezett pénz majdnem fele – nyilván logikusan az várható, hogy mostantól az ősz elejéig nem annyira sokat kell majd a rezsivel foglalkozni, aztán majd az őszi hűvösebb napokon újra fontos lesz ez az ügy. Mi mindenesetre megnéztük, mire költötték el ezt a pénzt.

A gyakorlatban egy ilyen alap valójában egy táblázat a költségvetésben, benne a 2579 milliárd forintos számmal. Majd időről időre, ahogy épp szükség van rá, módosítja a kormány a költségvetést, kivesz az alapból pénzt és odaadja valamilyen – jó esetben az alap nevével összefüggő – célra. Azt a szintet, hogy olyan ügyekre adják a pénzt, amiről az alapnak szólnia kellene, az elmúlt években nem mindig sikerült megugrani, emlékezetes példája ennek, hogy a Gazdaságvédelmi Alap pénzeinek alig negyedét költötték gazdaságvédelemre.

MTI / MTVA / Bizományosi: Oláh Tibor

Itt most nem ennyire rossz a helyzet, de azért nem is makulátlan az összkép: egészen mostanáig a Rezsivédelmi Alapból kiosztott pénzek 11 százaléka, 127 milliárd forint ment el nem egyértelműen azonosítható rezsivédelmi célokra.

Azért kell ezt ennyire bonyolultan megfogalmazni, mert nem minden sornál teljesen világos, hogy pontosan mire fogják felhasználni a pénzt. Amikor több százmilliárdot osztanak ki azzal a megnevezéssel, hogy „távhőszolgáltatók kompenzációja”, akkor nem lehet elvitatni, hogy rezsiügyekről van szó, de hogy például a rendőrségnek kiosztott 4,6 milliárdból energiaszámlákat fizetnek-e be, az már nem derül ki. Amikor pedig olyat látunk, hogy 2 milliárd forint elmegy a sportági fejlesztési koncepciókra, netán 24 milliárd beruházásösztönzésre, akkor még nehezebb a rezsire gondolni.

Mostanáig nyolcszor nyúltak bele a Rezsivédelmi Alapba – nézzük, mi történt ezeknél a költségvetés-módosításoknál!

Az első alkalommal január 13-án történt meg ez. Abban nagy extrát nem láthatunk: 173,3 milliárd forintot kivett a kormány az alapból, és az egész összeget odaadta az Energiaügyi Minisztériumnak a „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra”. Ez az első ránézésre bonyolult név egyszerűen annyit jelent: az áram- és gázszolgáltatók kiszámolják, mennyit buknak azon, hogy a rezsicsökkentési fogyasztási korlát alatt maradók nyomott áron kapják az energiát, a kormány pedig kompenzálja a veszteségüket. Szóval ez a tétel pontosan arról szólt, amiről szólnia kellett, mehetünk is tovább.

Ez után legközelebb február 9-én nyúltak hozzá az alaphoz. A legnagyobb, 390,6 milliárd forintos tételnél nem volt komoly meglepetés: a lakossági rezsivédelemre szánt pénzt odaadták a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésére, épp úgy, mint néhány héttel korábban – a tél kellős közepén semmi csoda nincs ebben. Megjelent viszont hárommilliárd forint, már kicsit más célra költve.

Egymilliárd forintot elvettek a Rezsivédelmi Alap állami tulajdonú cégek megsegítésére szánt részéből, és ugyanennyit odaadtak a Nemzeti Infrastruktúra Ügynökséghez tartozó cégek ingatlanjainak fenntartására – persze ebből fizethettek rezsiszámlákat. 1 milliárd 817 millió forintot kivettek az önkormányzatok rezsitámogatására szánt keretből, további 182 milliót pedig az egyházi és civil intézményfenntartóknak szántból,

ezt az együttvéve kétmilliárdot pedig odaadták a Honvédelmi Minisztériumnak a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására.

Február 20-án 115,2 milliárd forintot vettek ki az alapból, és az egészet átadták az Energiaügyi Minisztériumnak, ezúttal a távhőszolgáltatások támogatására.

Reviczky Zsolt

Három nappal később újra hozzányúltak az Alaphoz, összesen 13 milliárd forintot mozgattak meg. 6,05 milliárdot az állami tulajdonú cégek rezsitámogatásától áttettek a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség ingatlanjainak fenntartási keretéhez. 7 milliárdot pedig a versenyszektor rezsitámogatására elkülönített keretből vettek el, hogy átadják a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak közelebbről nem részletezett beruházásösztönzésre. Ha az a kérdés, tényleg a rezsivédelemre megy-e a pénz, itt már erősen billeg a léc.

Aztán eljött március 8-a, és egy nagyon-nagyon sok mindenre kiterjedő költségvetés-módosítás. Összesen 93 milliárd forintot vettek ki a rezsialapból – 70 milliárdot a központi költségvetési szervek kompenzációjára szánt keretéből, 23 milliárdot az egyházi és civil intézményfenntartók támogatásától – és összesen 52 költségvetési sor között szórták szét a pénzt. A legnagyobb, 14,4 milliárdos tételt a szociális célú szolgáltatásokra csoportosítottak át, majdnem ugyanennyi pénz a Klebelsberg Központé lett, 11,8 milliárd jutott az egészségügynek, de megjelent a listán például a rendőrség, a Katasztrófavédelem, a NAV, a Magyar Államkincstár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Veritas Intézet, a ménesgazdaságok, a nemzetbiztonság, vagy épp az Országos Sportegészségügyi Intézet is – mivel a költségvetési szervek rezsitámogatására szánt keretből került ide a pénz nagyobb része, nyugodtan lehet itt arra gondolni, hogy megnövekedett számlák miatt kompenzált a kormány. Hosszan lehet sorolni, mi mindenre adtak pénzt:

Érdemes azért elnézni a lista végére is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az év közbeni költségvetés-módosításoknál rendszeresen kap pénzt a saját igazgatására, valamint a külképviseletekre, mintha képtelenek lettek volna előre kiszámolni, mennyire lesz szükség az adott hónapban. Ezúttal is kaptak 4 613 997 forintot a rezsialapból a minisztérium központi igazgatására, valamint a 44 490 forintot a külképviseletek igazgatására – ennyiből egy nagyobb vacsora sem biztos, hogy kijön, ha egy-egy nagykövetnek épp sok vendége van.

Áprilisban aztán háromszor nyúltak hozzá az alaphoz. 5-én 17 milliárd forintot tettek át a versenyszektor támogatására megnyitott keretből a KKM beruházásösztönzési pénzeihez, és 100,6 milliárdból kompenzálták a távhőszolgáltatókat. 17-én 100 milliárd forintot vettek ki, hogy a rezsivédelmi szolgáltatások kompenzálására költsék, további 31 milliárdot pedig a készletezési szolgáltatásokért fizettek ki az energiacégeknek.

Ez után pedig egyetlen nap telt el, és újra kivettek pénzt az alapból: április 18-án 115,3 milliárd forintot adtak át a rezsivédelmi szolgáltatások kompenzálására, 1,7 milliárdot pedig a Belügyminisztériumnak, a „köznevelés speciális feladatai” elnevezésű tételre.

Itt tartunk most. Az év első négy hónapjában összesen 16 alkalommal írta át a kormány rendeleti úton a költségvetést, ezekben 1359 milliárd forintot mozgattak meg. Ebből az összegből csak 206 milliárd forint nem a Rezsivédelmi Alap kiosztása volt, vagyis egyelőre az idei költségvetés-módosítások nagy részét a rezsialapból költötték el.