Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Miután múlt csütörtökön a kormányinfón túl sok konkrétum nélkül beszélt Varga Mihály a 2024-es költségvetés tervezetéről, a pénzügyminiszter ezúttal sajtótájékoztatón mutatta be a büdzsét. Július 7-én fogadhatja el a parlament a 2024-es költségvetést – mondta el Varga.
A kormány rendszeresen arra hivatkozik, hogy az előre tervezhetőség miatt írják meg tavasszal és fogadják el a nyár közepén a következő évi költségvetést – erre jön fel a leggyakoribb kritika: szinte lehetetlen előre tervezni ennyi időre. Tavaly például decemberben kellett teljesen újraírni az egész büdzsét – a Költségvetési Tanács most úgy fogalmazott, hogy az előrejelzés bizonytalanságai miatt annyira valószínű az újratervezés, hogy az „korlátozza, hogy a költségvetés betöltse gazdasági iránytű szerepét”.
Háborús időszakban nem lehet várni – magyarázta Varga azt, hogy már most elfogadják a költségvetést.
Annyit már korábban elárult a pénzügyminiszter, hogy a kormány 6 százalékos inflációval, 4 százalékos GDP-növekedéssel és átlagosan 385 forintos euróárfolyammal számol. A hiányt a GDP 2,9 százalékára teszik, ami azért lehet problémás, mert az EU szabályai szerint 3 százalékig lehetne elmenni – a Költségvetési Tanács úgy számol, hogy 51 milliárd forintos mozgásteret hagyott így magának a kormány.
A testület szerint akkor válhatnak valóra a kormány tervei, ha a belső és a külső folyamatokban egyszerre a lehető legjobb forgatókönyv valósul meg. Vagyis ha az EU-pénzek nem a tervezett ütemezéssel érkeznének, vagy ha az orosz-ukrán háború, az EU-s szankciók, netán az energiaválság rosszabb helyzetbe hozná a gazdaságunkat, akkor máris borulhatnának a tervek.
A kormány mérlegelte a Tanács javaslatait, néhány ponton kiegészítette a tervezetet – mondta el Varga. Annyit mondott el, hogy a rezsivédelem és a honvédelem kap kiemelt figyelmet. A rezsivédelmi alapba 1360 milliárd forint kerül, vagyis nagyjából megfeleznék 2023-hoz képest. Úgy tűnik tehát, a kormány is úgy kalkulál, hogy az energiaválság végéhez közeledünk.
A honvédelmi alap kerete 1310 milliárd forint lesz, ez nagyjából a másfélszerese lesz az ideinek.
A gyereket nevelő családok adókedvezményei megmaradnak, a 30 év alatt gyereket vállaló anyák, a 25 éven alattiak és a négy gyereket nevelők szja-mentessége is marad. Összesen 3307 milliárd forint áll rendelkezésre a családtámogatásokra – mondta el Varga.
Varga Mihály
Túry Gergely
Az oktatás és az egészségügy is több pénzből gazdálkodhat, mint idén – ígérte a miniszter, más kérdés, hogy ekkora infláció mellett önmagában az, hogy többet költenek valamire, nem annyira nagy szó.
A pedagógusoknak 20 százalék feletti béremelést ígért, már ha érkezni fognak az EU-pénzek. A központi költségvetés ebből azt a fedezetrészt biztosítja, amelyet a kormány vállalt, ez a béremelés nagyjából felére ad lehetőséget a miniszter szerint.
A különadók megmaradnak, de megkezdik ezeknek a kivezetését – ígérte Varga. Mint mondta, ezt még a költségvetési törvényjavaslatban nem rendezik, majd az adótörvényekben fogják. A bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében már el is indul ez, a felére fog az ő különadójuk mértéke esni 2024-ben. Az adócsomagot egy héten belül bemutathatják.
Ha a jegybanknak vesztesége van, akkor a központi költségvetésnek ezt kompenzálnia kell, márpedig a Költségvetési Tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nincs benne a költségvetés tervében. Varga erről azt mondta: a Pénzügyminisztérium és a jegybank munkatársai együtt meg fogják határozni, hogy ez a veszteség milyen mértékű, arról pedig a parlament dönt majd, hogy hogyan kompenzálnának.
Arra a kérdésünkre, hogy ezt hogyan kommentálná, Varga Mihály azt válaszolta, hogy a Tanács elfogadta a büdzsét (valóban, hiszen ők jogilag annyit tehetnek meg, hogy ha az adósság nem csökkenne, akkor nem engednék a költségvetést elfogadni, de az adósság csökken, minden más kritika csak a szövegben jelenik meg).
Arra a kérdésünkre pedig, hogy van-e a kormánynak B-terve arra az esetre, ha túllépnék a 3 százalékos hiánycélt, a miniszter azt mondta, nem abból indulunk ki, hogy „mi lenne, ha”, a kormány most elfogadja ezt a tervet, és abban reménykednek, hogy ez iránymutatást ad mindenkinek. Ha azt látják majd év közben, hogy a hiány mértéke magasabb lett, akkor „megfelelő döntéseket hozunk”.
