Hódmezővásárhelyre lőtt a kormány a földadó eltörlésével, de kistelepülések százát is eltalálta

Nagyjából 80 millió forintot vett ki a kormány a hódmezővásárhelyi városi kasszából, amikor úgy döntött: nemhogy eltörli a földadót, hanem az idén már beszedett pénzt is visszafizetteti. Ez persze nagyon kellemetlen lesz a Márki-Zay Péter vezette városnak, amelynek a közgyűlése tavaly, az új adó kivetésekor úgy számolt, hogy a földadó bevételeit az idei első félévben rezsitámogatásra fordítja, a másodikban pedig a nyugdíjasokra, de ott legalább nem a mindennapi működés kerül veszélybe. A költségvetésben úgy számoltak, hogy 4,4 milliárd forint jöhet be az egész évben a helyi adókból, díjakból és bírságokból – de vannak olyan helyek is az országban, ahol a helyi adó 50-80 százaléka is kiesik a földadó eltörlésével.

A Magyar Államkincstár friss adatai szerint 107 olyan település van az országban, ahol földadót szed be az önkormányzat, a legtöbb ezek közül néhány száz lakosú falu. Ezeken a helyeken annyi pénz jön be a földadóból, amennyi egy nagyvárosi költségvetésben szinte észrevehetetlen tétel, helyben viszont gyakran az egyik legfontosabb bevételi forrás.

„Varázslónak kell lenni, hogy megmondjam, mit lehet ennyi bevétel kiesésével kezdeni”

– mondta kérdésünkre Fehér Gyula, Nyésta polgármestere. A Miskolctól nagyjából 40 kilométerre található zsákfalu legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor 2019-ben a Nemzeti Választási Iroda megismételtette az önkormányzati választást, mert a körülbelül 40 lakosú faluban hirtelen 98 szavazásra jogosult polgár lett. Most egészen más miatt foglalkozik velük a média: az ország összes települése közül ez a falu az, ahol arányaiban a legfontosabb a földadó, az összes helyi adóbevétel 83 százaléka ez a tétel. A falu kasszájába idén 960 ezer forint adóbevételt terveztek be, ebből 800 ezer forint lett volna a földadó.

MTVA / Bizományosi: Faludi Imre

Az adót két részletben kell befizetni, aki ezt már megtette, annak augusztus 31-e és december 31-e között visszafizetik – mondta a polgármester. Most gondolkoznak azon, hogyan lehetne ezt a pénzt pótolni, de „felelőtlen lennék, ha bármit nyilatkoznék, mi lesz a folytatás” – fogalmazott. A központi költségvetésből amúgy ennél sokkal többet, 43,3 millió forintot kap a falu idén, de így is 3,4 millió forintos hiánnyal készült el a helyi büdzsé.

„Az országgyűlési képviselőnkkel folytattam egyeztetést, hogy a kormány legalább erre az évre kompenzálja a kiesést, de nem kaptam érdemi választ, ebből úgy vettem ki, a kormány ezzel nem számol.” Ezt Kosárszki József, Nagyveleg polgármestere nyilatkozta nekünk – a nagyjából 660 lakosú közép-dunántúli falu a második a legtöbb földadóból élő települések listáján, ott a helyi adóbevételek 79 százalékának ez a forrása. Az egy hektárnál nagyobb földek után kell fizetni annyi forintot, ahány négyzetméteres a terület, ebből vártak erre az évre 16 millió forint adót. Összehasonlításképp: helyi iparűzési adóból 2,4, kommunális adóból 1,6 millió forinttal számolnak.

Idén ebből a bevételből a lerobbant falumúzeumot és az egykori iskola mostanra megüresedett és lerobbant épületét akarták volna renoválni – mondta el Kosárszki József. A következő években például a csapadékvíz-elvezető rendszer építésére szánhatták volna a földadó bevételeit. Most nyári szüneten van a képviselő-testület, de mivel az új törvénnyel ellentétes helyi rendeleteket szeptember 2-ig hatályon kívül kell helyezni, hamarosan azzal kell kezdeniük a munkát, hogy módosítják a költségvetést – hogy miként, azt most még a polgármester sem tudta megmondani.

Nagyvelegi katolikus kápolna

Wikimedia Commons / Terbócs Attila

A nagyvelegi polgármester azt is hozzátette: ő 2019-ben független jelöltként nyert, jövőre is így indulna, most viszont

„a helyi gazdák Márki-Zay Péterrel kötik össze ezt az egészet, azt hiszik, hogy az ő embere vagyok.”

„Rosszkor voltunk rossz helyen”, pedig az világos szerinte, hogy a földadó eltörlése és visszafizettetése rontani fogja a kistelepülések helyzetét. Náluk például egy gazda van, aki vállalkozásként műveli a földjét és így fizet adót, mindenki mástól a földadóból jön be bevétel, miközben az energiaárak elszállását is megérzi a település.

Az önkormányzatnak szüksége van erre a pluszbevételre – tavaly novemberben ezzel indokolta a hajdúnánási városvezetés azt, hogy duplájára emelték a földadót. Ez azért is érdekes, mert a város polgármestere a fideszes Szólláth Tibor, aki másik állásában a Nemzeti Agrárkamara alelnöke – azé a szervezeté, amely néhány nappal az után indította el a „Soha többé földadót!” című petíciót, hogy Hajdúnánás kétszeresére emelte a saját földadóját.

Szólláth Tibor

MTI / Balázs Attila

Kerestük Szólláthot, de cikkünk megjelenéséig többszöri próbálkozásra sem vette fel senki a telefont a polgármesteri hivatalban. Mindenesetre amikor tavaly a közgyűlésen szembesítették az ellentmondással, akkor azt mondta: a különbség az, hogy Hajdúnánások már évek óta van ilyen adó, Hódmezővásárhelyen pedig újonnan vezették be. (Kérdéseinket a tervekről elküldtük a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak is, ígéretet kaptunk a választa - amint megérkezik, frissítjük a cikkünket.)

Azt, hogy Hódmezővásárhelyen vezessék be a földadót, nem annyira régen még Lázár János sem tartotta borzasztó ötletnek – 2016-ban, amikor a város még fideszes vezetésű volt, a közgyűlés előtt vetette fel azt, hogy ezzel az adóval is pluszbevételhez juthatnának, aztán amikor Márki-Zay Péter 2022 végén tényleg meglépte ezt, már kuláküldözésről beszélt.

A földadó kivetését egyébként is az Orbán-kormány tette lehetővé: még 2015-ben élesedett az a szabály, ami szerint az önkormányzatok bármire adót vethetnek ki, amit az állam nem adóztat meg. Ebből lett aztán lóadó, csúnyaházadó, traktoradó, vadászlesadó, strandadó, telefontorony-adó és még kutyaadó is, de az ilyen kreatív (néha aztán a törvényesség próbáját nem kiálló) ötletek mellett a legtöbben egyszerűen a földeket adóztatták meg, általában a kisebb birtokokra kedvezményeket adva.

Volt olyan település, ami vadászlesadót vezetett be

MTI Fotó: Kovács Attila

Abban mindenesetre reménykedhetnek az önkormányzatok, hogy egy kistelepüléstől annyi pénz esik ki, amit a központi költségvetés nem nagyon vesz észre, úgyhogy akár még vissza is lehetne pótolni, ha megvan ehhez a kormányzati akarat. Az idei költségvetés több tucat módosítása közül kilenc alkalommal nyúltak hozzá az önkormányzati kerethez, a legtöbb alkalommal néhány tízmillió forinttal segítettek meg egy-egy kisebb települést.