Miközben a budapestiek felháborodtak, hogy egy 120 méteres toronyház épülne a Kopaszi-gáton, Gamás önkormányzata úgy döntött, eltörli a 80 méternél magasabb építmények adóját. A somogyi kis falu éves szinten és épületenként 2,7 millió forintos sarcánál nem volt sikeresebb Pilisjászfalu toronyadója sem: alig egy évvel az után, hogy bevezették, már vissza is vonták a 30 méternél magasabb épületek méterenkénti egymillió forintos adóját.

Nem kell persze azt hinni, hogy bárki is épp ezekbe a falvakba tervezett volna felhőkarcolót. A helyi adószabályokat a mobilszolgáltatók átjátszótornyaira írták. Pilisjászfaluban például úgy számoltak, hogy a falu 240 milliós költségvetését közel a harmadával megdobhatja ez a bevétel. Csakhogy a kormányhivatal úgy gondolta, túlzott mértékű, és még a jogellenességét is vizsgálta volna, de ezt végül nem várták meg, inkább eltörölték az adót, mielőtt egy fillér is érkezett volna. Továbbra is megadóztatják viszont a 30 méternél magasabb tornyokat Bodonhelyen, Nagyszentjánosban és Somogytúron - utóbbi helyeken a civil és egyházi fenntartásúakat mentesítették ez alól, így templom nem lehet adóköteles.

Csúnya a ház? Ideje adózni!

A mostani szabály 2015 óta él, és igen egyszerű: a települések bármire kivethetnek adót, amit az állam nem adóztat. Az önkormányzatok kreativitása határtalan lenne, csakhogy a kezdeti nagy lendület után a legtöbb helyen rájöttek, nem nagyon lehet már a helyiektől több pénzt beszedni. A törvény adta lehetőség ellenére száznál alig több település van, ahol speciális helyi adót szednek.

Több olyan adónem is van, amelyet jól láthatóan népnevelő céllal vetettek ki, az pedig, hogy mennyi pénz folyik be belőle, nem fontos. Visegrád például négyzetméterenként 800-1000 forint adót vet ki a csúnya épületekre – a hivatalos megnevezés szerint az elhanyagolt, rendezetlen, gondozatlan vagy félkész építményekre. Ebből évente mindössze 500 ezer forint érkezhet a város kasszájába.

Visegrád és a Dunakanyar

MTI / Ruzsa István

Óbuda fordítva áll hozzá ehhez a kérdéshez: ott nem a csúnya épületek adóztatását foglalták rendeletbe, hanem minden új épületre kivezették a települési adót, és mentesítették alóla azokat, akiknél főépítészi vélemény igazolta, hogy az épület beleillik a településképbe. Az már nem a szépségről, hanem a bevételről szól, hogy a III. kerületi önkormányzat megadóztatja a motoros vízi járműveket is - a környékről Nagymaros lépett hasonlót, de ott minden, nem sportszövetséghez tartozó vízi jármű adóköteles.

Balatonhenyén a falu a beépített, de gondozatlan ingatlanjaira vetett ki adót. Náluk nem elég az egyszeri engedély, idén júniusban, 2018-tól pedig évente kétszer küldenek ki szakértőket a kertes házakhoz, hogy megnézzék, gondozzák-e a növényeket. Ha igen, akkor a tulajdonost mentesítik a települési adó alól. A falu úgy számol, hogy idén a 63 millió forintos összbevételéből másfél milliót dobhatnak össze, akik nem figyelnek a gazolásra.

Alsónémedi tavaly került be a hírekbe azzal, hogy adót vetettek ki a nem bejelentett vendégmunkásokra. A helyi rendelet napi 800 forint adófizetésre kötelezett minden felnőttet, aki életvitelszerűen ott él, de nem a saját vagy családtagja házában, és nincs legalább 90 napja meglévő munkaviszonya. Ott sem ebből akarnak meggazdagodni: nagyjából 100 ezer forintot várnak ebből az adóból, ami összejön abból, ha négy ember eltölt egy hónapot ott. Valószínűleg azt remélhették, hogy ezzel azokat is elriasztják, akik a településen akartak munkát vállalni. A kormányhivatal azonban közbeszólt, azt kérték, hogy vonják vissza ezt az adónemet, de a testület úgy döntött, féléves csúszással mégis életbe lépteti.

Napszámos roma vendégmunkások az erdélyi Kovászna megyéből (Románia) A helyi éjjel-nappali közértnél várakoznak Alsónémediben

Túry Gergely

Soroksáron épp a bejelentett munkásokkal volt a baj: ott a Waberer’s ezernél is több romániai dolgozója jelentkezett be egy panzió címére, mivel sok ellátás lakóhelyhez kötött. A botrány akkor tört ki, amikor a Népszabadság ezt épp az önkormányzati választás előtt írta meg – a kamionosoknak ugyan eszük ágában sem volt szavazni, de egy ekkora tömeg simán eldönthette volna a választást a főváros legkisebb kerületében. Az önkormányzat erre válaszul napi 350 forint adóval sújtotta a szállásadót.

Nem várták meg a felsőbb intézkedést Pilisjászfaluban, ott inkább eltörölték a lóadót, miután egy érintett család az ombudsmanhoz fordult. A toronyadójáról is elhíresült faluban 150 ezer forint adót vetettek ki minden belterületen tartott lóra – a Magyar Nemzet arról írt, hogy egy család lótartása volt a kiváltó ok, akik Budapest belvárosából költöztek ki négy lovat tartani, de ez a szomszédok szerint büdössé tette a környéket.

Több olyan falu is van, ahol a traktorok okozta kátyúkat próbálják rendbetenni a helyi adókból. Ezt Taktaharkányban például érdekes kerülőúton oldották meg: mivel a traktorokat a falu melletti nádasok learatásához használják, a nádasra vetettek ki adót. Magyarlakon szinte az egész faluból kitiltották a 3,5 tonnásnál nehezebb járműveket, ez alól viszont lehet felmentést kérni, csakhogy aki megkapja, az máris fizethet kilowattonként 300 forintot.