Magyarország és Oroszország nem barátok már – legalábbis a paksi bővítés finanszírozási megállapodásában. A hitelmegállapodást módosító jegyzőkönyv elején ezúttal nem szerepel, hogy az "a két ország között meglevő baráti viszony továbbfejlesztése és erősítése céljából” született – a kitétel az eredeti megállapodáson, illetve annak 2021-es módosításán még rajta volt.

A hitelmegállapodás előző módosításához képest újdonság, hogy ezt a kormány rendeletben hirdette ki, míg amazt még az Országgyűlés törvénybe foglalta.

A hitelmegállapodás legfontosabb paraméterei, a nyújtott hitelösszeg (10 milliárd euró) és a kamatozás (4-5 százalék) változatlanok maradnak. Változatlanul 16 év a törlesztési idő – ez eredetileg 21 év volt, akkor rövidítették le, amikor a törlesztés kezdő időpontját az előző módosítással kitolták öt évvel a projekt csúszása miatt.

Paks II. építési területe 2022 decemberében háttérben a Paks I. atomerőművel

Paks II. Zrt.

Új orosz bank(ok) jön(nek) a képbe

A 10 milliárd eurós államközi hitelt új orosz (állami) bank nyújtja Magyarországnak a paksi bővítés kivitelezéséhez. A bankváltásra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban megjelölt orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank a legszigorúbb amerikai és európai szankciók alatt áll.

A módosítás értelmében a megállapodás már nem határozza meg konkrétan, hogy orosz és magyar oldalról mely szervezetek vesznek részt a hitel folyósításában és törlesztésében. Az “ügynökök” kilétét orosz részről a moszkvai pénzügyminisztérium, magyar részről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium határozza meg, a felek tájékoztatják egymást, az ügynökök pedig megállapodnak egymással.

Akiket szankciók nem érintenek

A módosítással Moszkva és Budapest felkészíti a megállapodást arra az esetre, ha az az ügynököt vagy ügynököket cserélni kell. Ez logikus, Moszkva ukrajnai agressziójának nem látszik a vége, az Európai Unió de facto gazdasági háborúban áll Oroszországgal, lehetnek, sőt minden bizonnyal lesznek még szankciók. Tehát könnyen előfordulhat, hogy az új ügynök is képtelenné válik a hitelrészletek folyósítására, a törlesztőrészletek fogadására.

A módosítás értelmében a hitelügyletben csak olyan szereplők (személyek és szervezetek), csak olyan bankszámlák és “a teljesítést befolyásoló egyéb tényezők” vehetnek részt, “amelyeket nem érint semmilyen olyan nemzetközi jogi – beleértve az  Európai Unió joga szerinti – szankciós korlátozás, amely a jelen Megállapodás szerinti feladataik ellátását nem teszi lehetővé, akadályozza vagy veszélyezteti”.

Ha ebben változás történne, tehát ha például orosz oldalon a kijelölt bank szankciók alá kerülne, akkor 30 napon belül kell új ügynököt kijelölni.

Magyarország számára kedvező, hogy a módosítás leszögezi: ha bármiféle magyar fizetési kötelezettség teljesítése azért nem lehetséges, mert az orosz oldalon valamely tényező nem a fentiek szerint került kijelölésre (tehát gyakorlatilag ha az orosz felet sújtó szankció miatt nem lehetséges teljesíteni egy kötelezettséget), az nem minősül a magyar fél szerződésszegésének.

Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti

Felmerül persze a kérdés, mi történne, ha a szankciók annyira széles körűvé válnának, ha egész egyszerűen nem maradna orosz oldalon szankcionálatlan bank (szereplő és egyéb tényező), amit ki lehetne jelölni a szabályoknak megfelelő ügynöknek? A módosítás értelmében

ilyen esetben az orosz fél 90 nap után egyoldalúan felfüggesztheti a hitel felhasználását.

Ez a kitétel alapvetően logikus, ha az orosz fél képtelen a megállapodás teljesítésére, akkor képtelen rá. Azért fontos szem előtt tartani, hogy a “megfelelő szereplő” meghatározása eléggé laza, már akkor nem megfelelőnek nyilvánítható egy szereplő, ha valamilyen szankciós korlátozás feladatainak ellátását “akadályozza vagy veszélyezteti”. Vagyis nem kell, hogy mondjuk egy orosz bankot közvetlenül a legteljesebb körű szankciók sújtsanak, levágják a globális bankközi SWIFT-rendszerről, stb.

Innentől Moszkva – ha akar – hivatkozhat arra, hogy nem tud olyan ügynököt kijelölni, amelynek feladatellátását ne akadályoznák vagy veszélyeztetnék szankciók, majd 90 nap után felfüggesztheti a finanszírozást.

Ha a magyar fél ezzel nem ért egyet, akkor persze el lehet menni nemzetközi döntőbíróságokra pereskedni, de egy eljárás biztosan hosszú évekig húzódna.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Roszatom és az Orosz Vasutak közös, jövőbeni fejlesztéseket érintő moszkvai fórumán 2023. július 13-án

AFP / Alexander Kazakov

A megállapodás a vitarendezés körülményeit és feltételeit továbbra sem részletezi, csak annyit tartalmaz: a megállapodás kapcsán “felmerülő vagy abból származó, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos vitáikat egymás közötti egyeztetések és tárgyalások útján rendezik”.

Ezen túlmenően a hitelmegállapodás azt sem rögzíti, mi történik azt követően, hogy az orosz fél egyoldalúan felfüggeszti a finanszírozást. Meddig, milyen körülmények közt maradhat felfüggesztve? Mikor jön el az a pont, ahol a megállapodás semmissé válik, vagy a magyar fél elállhat tőle? Akkor is vissza kell fizetni a már felvett részleteket, ha a paksi bővítés a finanszírozás ellehetetlenülése miatt nem valósul meg? Milyen kamatokkal és milyen ütemezéssel? (Jelen állás szerint a hitel törlesztését legkésőbb 2031. március 15-én el kell kezdeni, akkor is, ha az erőművi blokkok nem készülnek el addigra.)

Moszkva leveheti a pénzeket egy helyi magyar számláról

A szankciós nehézségek leküzdését segítő módosításnak tűnik az a lehetőség, hogy a magyar fél fizetési kötelezettségeit teljesítheti egy oroszországi banknál nyitott eurószámláról. Amelyről az orosz fél azonnali beszedési megbízással emelhet le pénzeszközöket.

Ez amolyan B terv, ha a magyar fél nem képes tranzakciókat bonyolítani az orosz fél felé, akkor az leveheti a pénzeket egy Oroszországban tartott számláról.

Mivel a tranzakció Oroszországon belül történik, nem befolyásolják nemzetközi szankciók

– legalábbis, amíg el nem fogy a pénz a magyar fél által Oroszországban fenntartott számláról. Illetve olyan helyzet is előállhat, hogy az orosz bank, ahova utalni kellene szankciók alá kerül, ám az a bank nem, ahol a magyar fél számlát tart fenn. Ilyen esetben a magyar fél utalhat a saját oroszországi számlájára, ahonnan a pénzt az orosz fél leemelheti.

Paks II. Zrt.

Az orosz fél a pénzeket a magyar fél oroszországi euró számlájáról bármilyen devizanemben leemelheti – ám ha nem euróban teszi, akkor az árfolyamkülönbözet költségét neki kell viselnie.

Mi történne a kivitelezéssel?

Jó lenne tudni, hogyan érinti a finanszírozás esetleges ellehetetlenülése az erőműépítést – ám a kivitelezési szerződés módosítását egyelőre se a kormány, se a Paks2 Zrt. nem hozta nyilvánosságra. Igaz, az elállási, meghiúsulási feltételeket és körülményeket szabályozó részek az eredeti szerződésből sem nyilvánosak, így valószínűleg a módosításban is ki lesznek takarva – ha azt egyszer nyilvánosságra hozzák.

Mivel a finanszírozás és a kivitelezés egy csomagot képez, vélhetően a finanszírozás felfüggesztése-ellehetetlenülése magával vonja a kivitelezés felfüggesztését-ellehetetlenülését. De nagyon nem mindegy, milyen feltételek és retorziók mentén.

A finanszírozás kapcsán látható, hogy Oroszország ukrajnai agressziója és az arra adott uniós/nemzetközi válaszok nagyon is megnövelik a paksi bővítés kockázatait – ami azt illeti, továbbra is kérdés, az orosz Roszatom a háborús-szankciós környezetben képes lesz-e egyáltalán kivitelezni a projektet, és ha nem, akkor a szerződés milyen garanciákat és jogokat biztosít Magyarország számára. A projekt helyzete a háborútól függetlenül sem rózsás, az eredeti tervek szerint az új blokkoknak 2025-re el kellett volna készülniük, az eredeti finanszírozási megállapodást is ennek megfelelően paraméterezték.

Épülő csarnok a Paks II. területen 2023. április 13-án

Paks II. Zrt.

A csúszás elsődleges oka, hogy a Roszatom nem volt képes EU-kompatibilis engedélyezési tervdokumentációt összeállítani, olyat, ami alapján kiadhatták volna a létesítési engedélyt. Nem csak Magyarországról van szó, ugyanez történt Finnországban ugyanilyen típusú erőművel. A finnek a háború kitörése után lényegében azonnal kidobták a Roszatomot a Hanhikivi-projektből. A magyar Atomenergia Hivatal már kiadta a létesítési engedélyt, ám csak feltételes módban: az alapozási és szerkezetépítési munkákat el lehetett kezdeni, a magyar fél saját kockázatára, de semmi sem garantálja, hogy a reaktorokat is fel lehet majd építeni.