A napokban az amszterdami városi tanács kitiltotta a sétahajókat a városközpontból, mondván, a közlekedésük nem áll összhangban a város fenntarthatósági törekvéseivel. A vezetés egyébként is igyekszik korlátozni az érkező turisták számát és visszaszorítani a várost terhelő könyezetszennyezést. Az intézkedés nyomán bezár a központi sétahajó-terminál is az IJ folyón, a főpályaudvar közelében – írja a BBC.

Az effajta hajókkal nem csak Amszterdam vezetőinek van bajuk. Mindenhol rengetegen választják őket, így rekordokat dönt az iparág: a Cruise Lines International Association (CLIA) azt jósolta, hogy az ágazat 2023 végére megdöntheti a koronavírus-járvány előtti rekordokat, és 2026-ra 12 százalékkal az az előtti szint fölé nőhetnek a bevételei – számolt be róla a Bloomberg.

Növekvő kibocsátás

A tengerjáró hajókon 2019-ben közel 30 millióan utaztak, a járvány azonban katasztrofális hatással volt az iparágra (emlékezetesek az olyan hajókról szóló hírek, amelyeket hetekre karantén alá kellett vonni az ott terjedő koronavírus-fertőzés miatt). Eleinte nagy volt az aggodalom amiatt, hogyan fog talpra állni, ám az utasok igen hamar visszatértek. Ezzel egy időben a hajótársaságok egy sor fenntarthatósági kötelezettségvállalást jelentettek be, kitűzve, hogy 2050-re elérjék a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást – írta tavaly a Reuters.

AFP / Gustavo Granado

Az iparági elemzések azonban egybehangzóan kiemelik, hogy

a nemzetközi hajózás károsanyag-kibocsátása klasszikusan nehezen csökkenthető, mivel a nagyméretű járművek építése drága és évtizedekig tart.

Emellett a mai hajók több mint 95 százaléka kőolajszármazékokkal üzemel, amelyek a speciális dízelmotorokat hajtják. Ráadásul a hajózási szektor kibocsátása a Nemzetközi Energiaügynökség szerint ebben az évszázadban még közel harmadával nőtt is.

Így tehát nem lesz könnyű a környezetszennyező gyakorlatokat leépíteni – hívja fel a figyelmet a Bloomberg egy friss tanulmány alapján, amely bemutatja, miként gondolkodnak a hajótársaságok a saját jövőjükről. A Global Maritime Forum, a Global Centre for Maritime Decarbonisation és a Mærsk Mc-Kinney Møller Center for Zero Carbon Shipping közös jelentése rávilágít az egyik legnagyobb nehézségre, arra, hogy

nincs egyetlen sztenderd, fenntartható üzemanyag, és a hajótársaságok szerint a század közepére sem lesz elérhető az egységes, környezetbarát üzemanyag-választék.

A vállalatok a cseppfolyósított földgáztól kezdve a metánon át az ammóniáig számos üzemanyagot többé-kevésbé egyformán életképesnek tartanak, de más alternatív anyag, például a hidrogén is szerepet játszhat a jövőben.

A tanulmány másik fontos megállapítása az, hogy az iparágban tett szén-dioxid-mentesítési erőfeszítések nem az igazán fontos dolgokon változtatnak, inkább a hatékonyság javítását ösztönzik, vagyis azt, hogy ugyanazt a tevékenységet – például a hajócsavarok, gépházban végzett műveletek üzemeltetését – kevesebb hagyományos üzemanyaggal végezzék.

Bár ezek a törekvések hasznosak, a hatékonyság növelése nem változtatja meg az üzemanyagokat vagy az azok elégetéséből származó károsanyag-kibocsátást.

A tanulmány szerzői szerint másfajta innovációkra lenne szükség: alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra, például biodízelre és megújuló villamos energia felhasználásával előállított ammóniára és alternatív energiaforrásokra, például a hajón szél- vagy napenergiával előállított villamos energiára.

AFP / Anadolu Agency / Ferdi Uzun

Az iparági tanulmányban szereplő hajózási társaságoknak azonban csupán fele alkalmazza valamilyen formában ezeket az üzemanyagokat, ráadásul többnyire korai szakaszban lévő kísérleti projektek keretében, 35 százalékuk pedig egyáltalán nem.

Alternatív energiaforrásokat a cégeknek mindössze 4 százaléka vezetett be kísérleti jelleggel, a felük tervezi, több mint harmaduk azonban egyáltalán nem is foglalkozik a kérdéssel.

A tanulmány szerzői arra a megállapításra jutottak, hogy a hajózás szén-dioxid-mentesítését leginkább az határozza majd meg, hogy a szabályozó hatóságok mit követelnek meg az iparágtól. Az irányt mégis a hajótulajdonosok és az üzemeltetők fogják kijelölni: Kína, Korea és Japán uralja a hajógyártást. Globálisan is jelen vannak az olyan vállalatok, mint a Daewoo, a Samsung, a Hyundai és a Mitsubishi, és bármelyikük döntései arra ösztönöznék a többieket, hogy kövessék a példájukat, ahogyan az olyan hajóüzemeltetők, mint a Maersk, az MSC vagy a Cosco is felhasználhatják befolyásukat arra, hogy olyan üzemanyagot válasszanak, ami miatt társaiknak is fel kell zárkózniuk.

A hajózás az egyik leginkább környezetszennyező nyaralási lehetőség

A nagy hajótársaságok leginkább arra törekednek, hogy jó színben tüntessék fel magukat, bár a tettek mezején is lenne hova fejlődniük: a Föld Barátai szervezet 18 óceánjáró vállalatot osztályoz évente a szennyvízkezelés, a légszennyezés csökkentése, a vízminőségnek való megfelelés és az átláthatóság szempontjából.

A szervezet által kiadott legutóbbi jelentés a legtöbb nagy hajótársaságnak elégtelen osztályzatot adott, csupán 11 vállalat nem „bukott meg”.

Az eredmény nem meglepő, Marcie Keever, a Föld Barátai szervezet óceánok és hajók programjának igazgatója szerint ugyanis a „hajózás továbbra is az egyik leginkább környezetszennyező nyaralási lehetőség.” A legmagasabb pontszámot a Regent Seven Seas kapta, C+ minősítéssel, de elöl végzett a Disney és a Norwegian is.

A nagy hajótársaságok közül a Föld Barátai szervezet listáján az MSC Cruises D+ minősítéssel a középmezőnyben végzett, miközben igen sokat kommunikál a fenntarthatóságról – mutatott rá a Washington Post. Egyebek mellett azt hangsúlyozza, hogy nemrég bevezette az alacsony károsanyag-kibocsátású kipufogógáz-tisztító rendszert, amely állítása szerint 98 százalékkal csökkenti a kibocsátott kén-dioxidot. Összesen 2008 óta 33,5 százalékkal csökkentették a flotta szén-dioxid-kibocsátását, emellett a szennyvíz nyomonkövetésével, víztakarékos technológiák telepítésével és a személyzet tagjainak képzésével évente három százalékkal kívánják csökkenteni a fedélzeti vízigényt.

LNG-tartály, amelyet egy új tengerjáró hajóba építenek be, a Neptun hajógyár egyik szerelőcsarnokában.

AFP / DPA / Jens Buttner

Vannak a társaságnak olyan újításai is, mint a világ első olyan modern tengerjáró hajójának vízre bocsátása, amely LNG-vel működik. Az MSC World Europa idén kezdte meg első nyári szezonját a Földközi-tengeren.

Nincs egyetlen zöld tanúsítvány, ami segítene a döntésben

Ahogyan más utazási iparági cégeknél, úgy a körutazásokat biztosító társaságoknál sincsen általánosan elfogadott zöld minősítés, bár az észak-amerikai hajózási ipar számára létezik egy önkéntes kezdeményezés, a Green Marine környezetvédelmi minősítési program.

A tanúsítás garantálja, hogy „az üzemeltető átesett a fenntarthatósági gyakorlatának ellenőrzésén, és ezt vállalja a jövőben is” – mondta Jeremy Clubb, a Rainforest Cruises folyami és kishajós körutazásokra specializálódott utazásszervező tulajdonosa. James Newcombe, a French Waterways, egy másik utazásszervező cég vezérigazgatója ehhez azt tette hozzá, hogy az utazási tanácsadók mindent megtesznek azért, hogy különbséget tegyenek a valóban zöld vállalkozások és azok között, akik csupán beszélnek a fenntarthatóságról, de ez nem könnyű,

így tehát a hajótársaságok vizsgálatánál az olyan kézzelfogható környezetvédelmi lépéseket érdemes keresni, mint az energiafogyasztás és a hulladék mennyiségének csökkentése, vagy a Kék Zászlós kikötői tanúsítvány megléte.

A Kék Zászlós tanúsítvány az Alapítvány az Európai Környezetvédelmi Oktatásért által kiadott minősítés, amely a körutazási társaságok, kikötők és strandok környezetvédelmi elkötelezettségét bizonyítja.