Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy építőipari cég tulajdonosánál talált szabálytalanságot, a férfi a cég bevételeiből bankkártyáról vett ki több tízmillió forintnyi készpénzt.
Egy építőipari céget vizsgált át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és átvilágította annak tulajdonosát. A hivatal több tíz millió forintra bukkant, amit a tulajdonos feketén vont ki a cég bevételeiből – áll a NAV közleményében.
A tulajdonos saját építőipari társaságának bankszámlájáról fél év alatt több mint 66 millió forint készpénzt vett fel, ami után sem ő, sem a társaság nem adózott. Így a tulajdonosnak saját adózatlan jövedelme keletkezett, ezért 18 millió forint adó, és közel 36 millió forint bírság és pótlék megfizetésére kötelezte a hatóság.
A társaságot időközben kényszertörlési eljárás alá vonták, felszámolás alá került és végleg megszűnt. A NAV a volt tulajdonost most már mint magánszemélyt vizsgálja. Az első szakaszban az elkövető a saját tulajdonában lévő ingóságok, ingatlanok és bankszámlája lefoglalására számíthat.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Nagyon jól ment tavaly a budapesti városnéző buszok üzemeltetőinek.
Az okok most egyértelműek.
A Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonában álló ingatlan rendkívül értékes lehet.
A kórtermek jelentős része nem hűtött Magyarországon, a betegek elviselhetetlen melegre panaszkodnak.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.