Német mintán alapuló nyugdíjmodellt dolgozott ki a Corvinus Egyetem közgzdász kutatója, Banyár József – derül ki az egyetem közleményéből. Az új modellben, amely az egyéni pontrendszerre épülő német nyugdíjrendszer javított verziója,

• jobban elismernék a gyermekvállalást,
• figyelmet kapna, hogy a régi nyugdíjasok ne szakadjanak le az frissnyugdíjasoktól, és
• méltányosabb lenne az özvegyi nyugdíj,

mindez pluszforrás nélkül.

A tanulmány elkészítésének előzménye, hogy Magyarországnak jövő év közepéig be kell számolnia az Európai Bizottságnak arról, hogyan reformálná meg a nyugdíjrendszert a hosszú és középtávú fenntarthatóság érdekében, és azt 2025 első negyedévének végéig hatályba is kell léptetnie. A Banyár József-féle, a Közgazdasági Szemle szeptemberi számában ismertetett terv ennek megoldására tesz egy javaslatot.

Nyugdíjreformot ígért a kormány az EU-nak

Az egységes mértékű emelés és a magasabb ellátást kapó újak miatt megugrott a magas nyugdíjak száma. A rendszer ezer sebből vérzik, és ezzel a kormány is tisztában van. Mutatjuk, mit ígért az EU-nak.

„Egy olyan nyugdíjrendszerre dolgoztam ki javaslatot, amely az aktívak számára könnyen megérthetővé, elfogadottá és vitathatatlanná teszi, hogy a mai teljesítmény miképp határozza meg a majdani nyugdíjat. A jelenlegi magyar nyugdíjrendszerben az új nyugdíjak indexálása („valorizálás”) lényegében a nettó bérindexen alapul, a meglévő nyugdíjaké az árindexen. A bérindex viszont általában magasabb, mint a fogyasztói árindex, ezért a régebben nyugdíjba vonultak juttatása egyre inkább elmarad a frissnyugdíjasokétól” – idézték a kutatót.

Példaképp hozzátette: aki húsz éve ment nyugdíjba Magyarországon úgy, hogy 45 éven át végig átlagbért keresett, annak a nyugdíja ma kevesebb, mint a fele, mint annak, aki idén ment nyugdíjba itthon úgy, hogy 45 éven át végig átlagbért keresett. A német rendszerben ez az összeg ugyanakkora lenne.

A német pontrendszeres nyugdíjrendszer mára 11 európai ország alkalmazza, legalább részben, nagy előnye, hogy mindenki számára mindenkor könnyen áttekinthetővé teszi azt, hogy aktuálisan éppen mennyi nyugdíjra számíthat, és a gyermeknevelést is beszámítja.

Számolgatják, mennyi lehet a nyugdíjemelés, amiről a napokban dönt a kormány

Ha abból indulunk ki, hogy a novemberi emelés 4 százalék lesz, az a költségvetésnek legalább 200-220 milliárd forintnyi plusz kiadást jelenthet.

A kutató szerint itthon a német nyugdíjrendszer nyolc elemét lenne érdemes meghonosítani, de két elemet mindenképp:

• az egyéni számlák bevezetését
• a nyugdíjpontok fenntarthatósági faktor alapú módosítását,

ezeken kívül további hat elem átvételre lenne még célszerű a kutató szerint:

• a járulékszerzésnek legyen felső határa,
• a gyermeknevelésért járjanak külön pontok,
• a korhatár férfiakra és nőkre is egységes legyen, és
• rugalmas, akár a korábbi nyugdíjba vonulás is legyen lehetséges, nyilván alacsonyabb összeggel,
• ne lehessenek önkényes változtatások, a napi politikának ne legyen ráhatása a rendszerre,
• legyen egy feltőkésített, államilag szervezett "nyugdíj részrendszer" – gyakorlatilag egyfajta önkéntes nyugdíjpénztár –, ahol egyénileg tartják nyilván, gyűjtik és be is fektetik a nyugdíjcélú megtakarításokat.

A kutató szerint ugyanakkor három helyen javítani is lehetne a német modellen:

• a várható élettartamhoz kötött korhatár-indexálással,
• a kötelező nyugdíjmegosztással, vagy másnéven családi nyugdíjjal, amikor a házastársak megoszthatják egymás között a nyugdíjukat, ez venné át az özvegyi nyugdíj szerepét,
• a feltőkésített állami részrendszer gazdagításával.

Emellet a javaslat értelmében évi 1-2 plusz hónap hozzáadásával újraindulhatna a nyugdíjkorhatár emelése: és a jelenleg a nők esetében a nyugdíjhoz szükséges 40 éves munkaviszonyt 43 évre szigorítanák, és kiterjesztenék a férfiakra is.

Idén biztosan nem oszt a kormány nyugdíjprémiumot

A novemberi korrekció mértékéről szóló bejelentéssel várhatóan október elejéig kell várni.

A kutató szerint a reform nem igényelne a jelenleginél több forrást, “hiszen az automatikus kiegyenlítő mechanizmus bevezetését úgy is értelmezhetjük, mint a fizetendő nyugdíj össztömeg GDP-arányos befagyasztását. Ráadásul az is része a javaslataimnak, hogy különítsük el a többi tételtől a nyugdíjkasszát, és tegyük azt önfenntartóvá” – idézték a szerzőt, aki szerint „2013 után egyre csökkent a nyugdíjak részaránya a GDP-n belül, az állam tehát takarékoskodott a nyugdíjkasszán. Most tehát van tere egy a mostaninál magasabb nyugdíjindexálásnak, amivel ráadásul elkerülhető a régi és új nyugdíjak jelenleg jellemző szétcsúszása.”