Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Új szakaszába lépett a magyar monetáris politika – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miután az MNB Monetáris Tanácsa 13-ről 12,25 százalékosra csökkentette az alapkamatot. Azt ígérte, hogy lépésről lépésre fognak dönteni, azt is hozzátette viszont: a külső kockázatok erősödnek, ezért a kamatcsökkentés a korábbinál lassabb mértékben folytatódhat (az elmúlt hónapokban az egynapos betéti kamat volt az irányadó, azt csökkentették több lépésben a 18 százalékos csúcsról, mostanra az megérkezett 13-ra, egybeért az alapkamattal, ezért újra az alapkamatot kell figyelni).
De nem lehet hátradőlni, még 2024-ben is valahol 4 és 6 százalék között lesz az éves infláció, miközben a jegybanki cél az, hogy a 2-4 százalék közötti sávba kerüljön be. Idén pedig 17,6 és 18,1 százalék között várható az éves átlag.
Azt is kiszámolta az MNB: ha az üzemanyagokat és a szabályozott árakat nem vennénk bele az inflációba, akkor augusztusról szeptemberre még csökkentek is volna az árak. A benzinárra visszatérve Virág még azt is elmondta, hogy az árrés szűkül, ez csökkenti az üzemanyagok inflációs hatását.
A befektetői hangulat tovább romlott az elmúlt hetekben: az orosz-ukrán háború mellett most már az izraeli-palesztin harcok is rontják a befektetők kockázatvállalási kedvét.
A magyar gazdaság helyzetéről az MNB úgy számol, hogy miután négy egymást követő negyedévben is csökkent a GDP, július-szeptemberben már megindulhatott a növekedés.
