Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
„Az önkormányzatok adósságot keletkeztető, valamint kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó ügyleteihez történő 2023. október–novemberi előzetes kormányzati hozzájárulásról” szóló határozat többnyire nem részletezi, hogy mire kér hitelfelvételi lehetőséget a város, csak az szerepel, hogy „törvény által az önkormányzatok számára előírt feladatok teljesítéséhez szükséges infrastrukturális beruházások”, de néhol megadják, hogy óvodaépítésről vagy árvíz elleni védekezésről van szó. Mindegyik sornál közlik, hogy a kormány az ügylethez/fejlesztéshez hozzájárul-e.
Budapest például hat tételhez kért 16,5 milliárd forint fejlesztési hitelfelvételi lehetőséget.
Gödöllő öt tételhez félmilliárd kölcsönfelvételre. Miskolc 22 tételhez 40 milliárd fejlesztési hitelre és működéséhez 1,7 milliárd kezesség-, illetve garanciavállalásra. Itt van néhány konkrétum is: bölcsőde létesítése, konyhafelújítás, háziorvosi rendelők fejlesztése, közutak, hidak építése, felújítása. Dunaújváros 350 millió hitelt vett volna fel sportlétesítmények fejlesztésére. Ezek közül a kormány egyikre sem adott engedélyt. Békéscsaba ellenben felvehet 1,3 milliárd hitelt adósságmegújításra (16 tétel), és Szolnok, Szarvas, illetve Sopron kérései is teljesültek.
Összesen 26 település igényeiről döntött a kormány, és a listából az látható, hogy a nagyobb városok közül csaknem kizárólag a fideszes vezetésűeknek (valamint a Fideszhez közel álló független polgármester által irányított Békéscsabának) adtak engedélyt. Az egyetlen kivétel Siófok, amely 600 milliós fejlesztési kezesség-, illetve garanciavállalásra kapott engedélyt egyes önkormányzati létesítmények felújítására, fejlesztésére, fűtés- és világítási rendszer korszerűsítésére.
