Nagy Márton benézte, csak tűzoltásra volt elég a kiszórt ezer milliárd forint
Nem sikerült elkerülni a recessziót a kamattámogatott állami hitelekkel. Ez annyira nem meglepő: a gazdaságélénkítésen túl a Baross-program ezer milliárdjának egyszerre kellett volna pótolnia a kormány által ki nem írt uniós pályázatokat és újrafinanszíroznia a lejáró MNB-s NHP Hajrá!-hiteleket.
„A Baross Gábor és a Széchenyi-kártya program összességében 1,6 százalékos növekedési többletet okozott az idén, tehát ezek nélkül recesszió lenne Magyarországon” – mondta Nagy Márton – akkor még gazdaságfejlesztési, január óta nemzetgazdasági – miniszter tavaly júniusban. A kijelentés meglehetősen rosszul öregedett, év végére a kormány is elismerte – nem nagyon tehetett mást –, hogy 2023-ban recesszió volt Magyarországon. A statisztikai hivatal a tényadatot még nem tette közzé, a Pénzügyminisztérium december végén publikált prognózisa 0,4 százalékos visszaeséssel számol.
Ha a tárcavezetőnek igaza volt, akkor az államilag támogatott hitelprogramok nélkül a gazdasági visszaesés 2 százalék körül lett volna. Mindenesetre kérdés, igaza volt-e – a becslés forrását nem említette, „felmérésekre” hivatkozott. Mindenesetre legalábbis erősen kérdéses, valóban okoztak-e a programok 1,6 százalék növekedési többletet – mármint mérsékelték-e ennyivel a visszaesést.
A Széchenyi-konstrukciókat nagyrészt figyelmen kívül lehet hagyni. A Széchenyi-kártya 2002 óta létezik, összetett programként a 2010-es évek eleje óta működik. A program különféle konstrukciót és iterációt megélt már, amit jól jelez, hogy az elnevezése mára az eldobható férfi borotvákét idézi („ultra max plusz”). Mindenesetre a rendszer szerves része, és bár változó feltételekkel és keretösszegekkel működik, nem tekinthető új gazdaságélénkítési eszköznek.
A piaci hitelezés összeomlott
Az biztos, hogy a vállalati hitelezés megtámasztásában fontos szerepük volt az államilag támogatott hitelprogramoknak, elsősorban a 2023 elején indult Baross Gábor programnak. A hitelprogramok újbóli felfutásának következtében érdemben nőtt a támogatott hitelek részaránya az új kibocsátáson belül: 2023 harmadik negyedévében 27 százalékot ért el, amely jelentősen magasabb, mint a koronavírus hazai megjelenését megelőző hónapokban jellemző 10-15 százalékos szint.
Ugyanakkor a harmadik negyedévben jelentősen visszaesett a támogatott hitelek aránya
a második negyedévben tapasztalt közel 50 százalékhoz
képest. A magas arány hátterében elsősorban a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban (BGH) szerződött összegek felfutása állt – írta novemberi Pénzügyi stabilitási jelentésében a jegybank.
Azzal együtt, hogy a kihelyezett új vállalati hitelek fele-harmada (!) kamattámogatott hitel volt, a vállalati hitelezés összeroppant, különösen az év végére. Ami nyilván összefügg azzal, hogy a BGH nagy részét a cégek már az év első felében elkapkodták.
Novemberre a hitelállomány növekedési üteme 5 százalék közelébe lassult,
ami megfelel a régiós átlagnak.
A magas kamatokra az elhibázott döntések miatt volt szükség
Emögött természetesen a rendkívül magas piaci kamatok állnak: a kisösszegű, egymillió euró alatti, éven belül változó kamatozású piaci forinthitelek átlagos kamatszintje a februári 16,9 százalékos csúcsértékhez képest szeptemberig 2,5 százalékpontot csökkent és 14,4 százalékot ért el. Ez még mindig rendkívül magas, összehasonlításképpen a BGH akár 6 (forinthitelek) vagy 3,5 százalékos (euróhitelek) kamatozást kínált.
Adva, hogy az állami hitelprogramok a piacinál jóval kedvezőbb kamatokat kínáltak, illetve életben van még a kis- és közepes vállalkozások kamatstopja, a kkv-hitelállomány átlagos kamatlába „csak” 7,9 százalék volt augusztus végén.
Ami a piaci kamatokat illeti, a magyar kamatkörnyezet kiemelkedően magas volt tavaly. Májusig az irányadó kamat 18 százalék volt, több, mint duplája a cseh vagy lengyel alapkamatnak. Év végére a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot 10,75 százalékra csökkentette, ami még mindig jóval magasabb, a cseh és lengyel rátánál.
Magyarán az támogatott hitelprogramok (és a kkv-kamatstop) egyik fontos funkciója az volt, hogy legalább valamelyest ellensúlyozzák a brutálisan magas piaci kamatú hiteleket a rendszerben. A magas kamatokra a korábbi gazdaságpolitikai hibák (amelyek eredménye az elszállt infláció és a 2022 őszén kibontakozó árfolyamválság volt) miatt volt szükség.
Pótolni kellett az uniós pályázatokat és a lejáró NHP-hiteleket
Hogy a cégek mennyire ki voltak éhezve a BGH-ra, jól jelzi, hogy 2023. december közepéig 1563 milliárd forint értékben érkezett be hitelkérelem a finanszírozó Eximhez (az állami exportbankhoz), miközben az eredetileg 700 milliárd foritos keret 300 milliárddal, 1000-re emelkedett. Többre vélhetően nem futotta – az Exim nem a központi költségvetést terheli, ám uniós módszertan szerint az államháztartás része, bele kell számítani az államadósságba.
A vállalkozások nem csak pusztán az elérhető kedvező kamatok miatt várták a BGH-t. Az elérhető források oldalán hiányzott épp nagyjából 1000 milliárd forint uniós támogatás. Mármint a vállalkozások számára elérhető uniós forrás, a magyar kormány ugyanis drasztikusan visszafogta az EU-s pályázatok kiírását.
A másik komoly probléma az volt, hogy nyáron nagy tömegben jártak le a jegybank 2020-as Növekedési Hitelprogramjában 2,5 százalékos kamaton kibocsátott kölcsönök. Ezeket piaci kamatozású hitelekből újrafinanszírozni sok vállalkozás számára hatalmas pofon lett volna.
A vállalati szféra elég sok pénzen ül
Összességében az 1000 milliárd forintos BGH-nak egyszerre kellett volna
- élénkítenie a gazdaságot,
- pótolnia mintegy 1000 milliárd forint uniós pályázati pénzt,
- a csillagászati piaci hitelkamatok mellett alacsony kamatozású hitelforrást nyújtani úgy általában,
- és különösen elősegíteni a lejáró NHP Hajrá!-hitelek refinanszírozását.
Mindez nyilvánvalóan nem sikerülhetett, és nem is sikerült. Ezzel együtt 1000 milliárd forint olcsó forrásról van szó, a pénz sok vállalkozásnak biztosan fejlesztési lehetőséget, sőt sokaknak akár a túlélés lehetőségét kínálta.
Apokalipszis, vagyis vállalati csődhullám azért jó eséllyel nem fenyeget. A jegybank arra számít, hogy a vállalati hitelezés belátható ideig visszafogott marad, a 2023 végi 4-5 százalékos bővülés 2024 végére 8-9 százalékra gyorsul, majd ezen a szinten stagnál, egyrészt a magas kamatok, másrészt az állami programok szűkülése miatt.
Továbbá „a vállalatok magas, GDP-arányosan mintegy 30 százalékra rúgó likvideszköz-állománya is mérsékelheti a hitelfelvételi kedvet”. Egyszerűen fogalmazva a vállalati szektor meglehetősen sok likvid eszközön (pénzen vagy könnyen pénzzé tehető eszközön) ül, így nincs végletesen rászorulva új hitelekre. Ez persze a teljes vállalati szférára vonatkozó általános megállapítás, az egyes vállalkozások között jelentős különbségek vannak. A magas likvideszköz-állomány hátterében legalább részben biztosan ott vannak a jegybank és az állam által még a gazdasági fellendülés és az alacsony piaci kamatok éveiben (a 2010-es évek második felében) is nyakló nélkül tolt támogatott hitelek.
A Baross Gábor kistestvére
Ami a jövőt illeti, a BGH 2024-ben folytatódik – technikailag újraindul – ám ezúttal csak 200 milliárd forintos kerettel. Úgy, hogy a 2023-as keretet a vállalkozások több, mint 500 milliárd forinttal túligényelték. Ahogy az várható volt,
az idei keret megnyitása után pár nap alatt 122 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett be.
Az Exim a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok számára 10 éves futamidejű hitelt és 5 éves futamidejű lízinget kínál 2024-ben, amelyek kamata forintban akár 5 százalék, euróban akár 3 százalék is lehet. Ezek valamivel alacsonyabbak, mint a tavalyiak, ám a piaci kamatok mérséklődésével a BGH által nyújtott kamatkedvezmény egyre csak szűkül.
Összességében a BGH idén jóval kisebb és kevésbé kedvező, mint 2023-ban volt.
A Széchenyi-hitelek több ponton kedvezőbb feltételekkel igényelhetők ebben az évben (például magasabb maximális összeg beruházási- és mikrohiteleknél, zöld hitelcél esetében alacsonyabb kamat), ám ezek a kedvezőbb feltételek aligha fogják pótolni a BGH-nál hiányzó százmilliárdokat.
Jönnek az uniós támogatott hitelek
Lesznek viszont uniós pályázatok, ráadásul jelentős részben támogatott hitelek formájában, legalábbis erre utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexen publikált „véleménycikkben”. Ami azt illeti, az Európai Bizottság már hosszú évek óta forszírozza, hogy Magyarország minél nagyobb arányban támogatott hitelek formájában költse el a rendelkezésre álló vállalatfejlesztési forrásokat, a kormánynak folyamatosan küzdenie kellett azért, hogy vissza nem térítendő támogatásként adhassa tovább a pénzeket.
Ha tényleg jön a feloldott EU-s pénz, nyomhatja a sikerkampányt a Fidesz a 2026-os választások előtt
Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
A hitelek egyik előnye, hogy ott banki szereplő is belép a folyamatba, ami automatikusan szigorúbb projektellenőrzést és -követést jelent, a másik pedig az, hogy a hitelből több vállalkozást lehet támogatni, nagyobb a multiplikátorhatás, azaz az adott összeg jobban fial a gazdaságban. A jelek szerint a brüsszeli elvárások találkoznak a jegybankár előéletű nemzetgazdasági miniszter elképzeléseivel.
Orbán Viktor miniszterelnök a közrádiónak január 19-én adott „interjúban” nemzetgazdasági minisztere szavait visszhangozva azt állította, a kormány két válságot kezelt sikeresen uniós pénzek nélkül. Ez azonban nem igaz, a büdzsébe 2023-ban 2,2 ezer milliárd forintnyi brüsszeli pénz folyt be – ha figyelmen kívül hagyjuk az év végén felpörgő utalásokat, akkor is több, mint 1000 milliárd. Igaz, még jórészt az előző finanszírozási ciklus kifutó programjai alapján, de a bevétel attól még bevétel. A kormány – jelen esetben elsősorban Varga Mihály pénzügyminiszterre kell gondolni –
akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, hogy megelőlegezte a befagyasztott uniós programok kifizetéseit.
Valójában, ahogy már említettük, nagyon komolyan visszafogta a pályázatok kiírását.
Tény, hogy az ország átvészelte az elmúlt éveket, de egy historikusan és régiós összehasonlításban is durva recessziót sikernek beállítani elég komoly mutatvány. Arról nem beszélve, hogy a gazdaság felpörgetését az uniós forrásokkal tervezi kivitelezni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
