A csütörtök este megjelent kormányrendelet érvényben tartja, hogy a helyi iparűzési adó alapja után a gyógyszer- és gyógyszeralapanyag-gyártóknak különadót kell fizetniük: ez az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék, 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1,5 százalék, 150 milliárd forintot meghaladó része után pedig 4 százalék. Ez a 2023-as – 1, 3 és 8 százalékos – adókulcsok fele.

Csakhogy most ehhez hozzájön egy új extraprofitadó: ugyanazon adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,5 százalék, 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 4 százalék, 150 milliárd forintot meghaladó része után pedig 7 százalék. De a kétféle adót nem kell teljes egészében befizetni: „az adóévre fizetendő gyógyszergyártói különadót – legfeljebb annak összegéig – csökkenti a gyógyszergyártót gyógyszergyártói extraprofitadó címén az adóévre terhelő összeg”. Az nem változik, hogy mindkét adófizetési kötelezettség csökkenthető a Magyarország területén megvalósuló beruházások és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévi közvetlen költségével.

A 2022 végén váratlanul kivetett – akkor a rendelet címe alapján gyakran extraprofitadónak nevezett, de a szövegben különadóként meghatározott – teher miatt veszteséges lett az egyik legjelentősebb magyar nagyvállalat, a Richter Gedeon.

Összes bevétele 27 százalékkal növekedett a 2021-es utolsó negyedévi adatokhoz képest, ám az adózott eredmény 40 milliárd forint veszteség lett, az infláción kívül főleg a különadó miatt.

„Nagyon bízunk abban, hogy a kormányzat által bevezetett különadó csak időszakos lesz, hiszen azt az árfolyamnyereség miatt szabta ki az állam, ami azóta eltűnt, sőt, veszteséget okoz” – mondta februárban Bogsch Erik, a cég igazgatóságának elnöke.

Nagyon berágott az extraprofitadó miatt a Richter

A Richter egy nemzetközi vállalat, az adóalapot mozgatni sem kell, hogy ne Magyarországon keletkezzen - fogalmazott a cég vezérigazgatója, gyorsan hozzátéve, hogy mindemellett úgy számolnak, idén már nem kell fizetniük az pluszterhet. Ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal is.

A különadó összesen 27,9 milliárd forintot tett ki, ebből az összegből 56 százalékos fizetésemelést tudtak volna adni a mintegy ötezer dolgozójuknak, de az összeg egyenlő a kutatás-fejlesztésre költött összeg 40 százalékával is – hangzott el akkor. Éppen ezért tárgyalásokat kezdeményeztek a kormányzattal, hiszen „észérveink vannak”, és bíznak abban, hogy a költségvetés és a gazdaság helyzete is elősegíti, hogy ne kelljen befizetniük az extra sarcot. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója ehhez hozzátette, hogy fair tárgyalásra számítanak, már csak azért is, mert mind az országnak, mind a cégnek az az érdeke, hogy ne kelljen tovább fizetniük. Ha mégis kell, „a Richter egy nemzetközi vállalat, az adóalapot mozgatni sem kell, hogy ne Magyarországon keletkezzen, hiszen az árbevétel több mint 90 százaléka külföldön keletkezik” – fogalmazott, és azt sem zárta ki, hogy külföldi leányvállalatokat hoznak létre ennek érdekében.

Most a kormány ennek ellenére megnövelte a Richter és az ágazat többi részvevője terheit. A kormányrendelet szerint „a gyógyszergyártói extraprofitadóból és gyógyszergyártói különadóból származó bevétel a központi költségvetés Rezsivédelmi Alapjának bevétele”.