Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Mindössze egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából” – kommentálta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a januári inflációs adatot. „Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány már minden erejével az előtte álló év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására fókuszál” – közölte a tárcavezető.
A KSH szerint negyedével olcsóbb a gáz, mint egy éve, így 3,8 százalékra csökkent az infláció
Két év és tíz hónap után először tért vissza az infláció abba a sávba, ahol lennie kell. Ehhez persze szükség volt nem csak arra, hogy a tavaly januári nagyon drága benzinhez hasonlítsuk az üzemanyagárakat, hanem arra is, hogy a KSH módszertanával kijöjjön egy év alatt 25 százalékos gázárcsökkenés.
A közleményben Nagy Márton azt hangoztatta, hogy „a magyar infláció ma már kedvezőbb szintre süllyedt, mint az észteknél (5,0 százalék), a horvátoknál (4,8 százalék), az osztrákoknál (4,3 százalék) vagy a szlovákoknál (4,3 százalék). Ezt olyan célzott kormányzati intézkedések segítették, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás”.
Ami az utóbbit illeti, a kormány továbbra sem támasztotta alá objektív érvekkel, adatokkal, számításokkal, pontosan hogyan és mennyiben járultak hozzá a kormányzati intézkedések az infláció mérséklődéséhez.
Ami az előbbit illeti, Magyarországon valóban kedvező, régiós összehasonlításban jó szintre csökkent az infláció – a miniszter nem említi, hogy az egy évvel ezelőtti, magasan Európa-bajnok, 20 százalék fölötti havi ráták mellett ez még mindig azt jelenti, hogy Magyarországon jelentősen magasabb az árszínvonal, mint az infláció berobbanása előtt volt.
A jegybank számítása szerint a magyar vásárlóerő nagyjából a 2,5 évvel ezelőtti szinten van.
Nagy Márton nagyjából egyedül van azzal a véleményével, hogy az infláció immár ne lenne probléma. A 3,8 százalékos adat valóban a jegybank toleranciasávjába esik (3 százalék, ± 1 százalékpont). Ám innentől az infláció lassabban mérséklődik majd, az elemzői várakozások szerint pedig az év második felében újra felgyorsul.
