Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Jelentős mennyiségű szén-dioxid és magzatokra veszélyes oldószer is bekerült a gödi levegőbe, a Samsung-gyárban pedig évekig rákkeltő anyagoknak voltak kitéve a dolgozók – derült ki az Átlátszó által közölt adatokból.
Kikérte az Átlátszó a gödi Samsung-gyár és az egész város légszennyezettségi adatait. A részletes válaszból az derül ki – ezt időközben az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe is feltöltötték – hogy a város levegőjét jelentősen terhelik olyan anyagok, amelyeket a gyárban használnak.
Az N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű szerves oldószerből 2019 és 2022 között összesen 88 tonnányi került a levegőbe, ebből csak 2021-ben 81 tonna. Ennek az anyagnak a belélegzése leginkább a terhes nőkre és a magzatokra jelent veszélyt, a tartós kitettség vetélést vagy a magzat rendellenes fejlődését okozhatja. Korábban egy vizsgálat, amikor a gödi kútvízben ilyen oldószert találtak, arra jutott, hogy nem bizonyított, hogy a szennyezés a gyárból származna – az Átlátszó mindehhez azt is hozzáteszi, hogy a szert Gödön egyedül az akkugyárban használják nagy mennyiségben.
De az is kiderült az adatokból, hogy 2018-hoz képest a hétszeresére nőtt a szén-dioxid mennyisége a városban.
Egy másik adatigénylésből pedig az is kiderült, hogy tavaly júniusban a nikkel mennyisége 250-szer nagyobb volt a megengedettnél a gyárban, 2021-ben és 2022-ben összesen 133, 2023-ban pedig 44 emberről állapították meg a gyárban, hogy fokozottan ki vannak téve a rákkeltő anyagoknak.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.