Karsai Dánielék most nyerték meg a pert a 2015-ös „elvesztette közpénz jellegét” ügyben

Az újságíró győzelmével ért véget az MNB alapítványai ügyében indított adatigénylési per az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Nem ment gyorsan: 2015 elején indult, ez volt a legelső a több száz ügy közül, amelyben Karsai Dániel a Transparency International Magyarországgal együtt dolgozott. Az alkotmányjogász, aki gyógyíthatatlan betegsége miatt idén márciusban befejezte ügyvédi tevékenységét, és kollégái azóta a letelepedési kötvények, a tao-pénzek és a 35 évre osztogatott állami koncessziók nyilvánosságra hozataláért is sokat tettek, a múlt héten pedig az első ilyen ügy is eljutott az ítéletig.

A TI Magyarország a HVG blogján foglalta össze, mi történt az elmúlt években. Emlékezetes, 2014-ben a Magyar Nemzeti Bank 267 milliárd forintot tolt alapítványokba, erről mondta Kósa Lajos azt, hogy „elvesztette közpénz jellegét”. 2015 elején Zöldi Blanka, aki most a Lakmusz.hu főszerkesztője, a Direkt36 munkatársaként közérdekű adatigénylésben kérte ki, hogy a jegybanki alapítványok kinek és mennyi pénzt fizettek ki PhD-ösztöndíj, kutatói mobilitás, konferenciarészvétel és tananyagfejlesztés címen, azonban az alapítványok nem adtak ki információt.

Az újságíró és az őt képviselő TI Magyarország pert indított, ez 2016-ra jutott el ítéletig, de ez csak részsiker lett, a bíróság szerint ugyanis a magánszemélyekre vonatkozó adatokat titokban lehetett tartani. Ezért a felperes az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Ab pedig ugyan két évvel később arra kötelezte a parlamentet, hogy törvényben rendezze a közpénzből magánszemélyeknek adott támogatás átláthatóságát, a konkrét ügyben elutasította az adatigénylést. Emiatt fordult a TI az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely további öt és fél évvel később kimondta: a magyar kormány megsértette az európai emberi jogi egyezményt azzal, hogy nem engedte megismerni, kik kaptak pénzt az alapítványoktól.

A TI Magyarország azt is megírta: időközben a parlament elfogadta a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, a 33 ilyen alapítványnak több ezer milliárd forint értékben adott át részvényeket, épületeket és termőföldet, és nem szólhat bele abba, hogy azok mit kezdenek ezzel a vagyonnal.