Milyen juttatások adhatók a munkavállalóknak a nyári pihenés finanszírozására?
Számos adómentesen vagy kedvezményesen biztosítható juttatási forma közül lehet választani.
Az újságíró győzelmével ért véget az MNB alapítványai ügyében indított adatigénylési per az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Nem ment gyorsan: 2015 elején indult, ez volt a legelső a több száz ügy közül, amelyben Karsai Dániel a Transparency International Magyarországgal együtt dolgozott. Az alkotmányjogász, aki gyógyíthatatlan betegsége miatt idén márciusban befejezte ügyvédi tevékenységét, és kollégái azóta a letelepedési kötvények, a tao-pénzek és a 35 évre osztogatott állami koncessziók nyilvánosságra hozataláért is sokat tettek, a múlt héten pedig az első ilyen ügy is eljutott az ítéletig.
A TI Magyarország a HVG blogján foglalta össze, mi történt az elmúlt években. Emlékezetes, 2014-ben a Magyar Nemzeti Bank 267 milliárd forintot tolt alapítványokba, erről mondta Kósa Lajos azt, hogy „elvesztette közpénz jellegét”. 2015 elején Zöldi Blanka, aki most a Lakmusz.hu főszerkesztője, a Direkt36 munkatársaként közérdekű adatigénylésben kérte ki, hogy a jegybanki alapítványok kinek és mennyi pénzt fizettek ki PhD-ösztöndíj, kutatói mobilitás, konferenciarészvétel és tananyagfejlesztés címen, azonban az alapítványok nem adtak ki információt.
Az újságíró és az őt képviselő TI Magyarország pert indított, ez 2016-ra jutott el ítéletig, de ez csak részsiker lett, a bíróság szerint ugyanis a magánszemélyekre vonatkozó adatokat titokban lehetett tartani. Ezért a felperes az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Ab pedig ugyan két évvel később arra kötelezte a parlamentet, hogy törvényben rendezze a közpénzből magánszemélyeknek adott támogatás átláthatóságát, a konkrét ügyben elutasította az adatigénylést. Emiatt fordult a TI az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely további öt és fél évvel később kimondta: a magyar kormány megsértette az európai emberi jogi egyezményt azzal, hogy nem engedte megismerni, kik kaptak pénzt az alapítványoktól.
A TI Magyarország azt is megírta: időközben a parlament elfogadta a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, a 33 ilyen alapítványnak több ezer milliárd forint értékben adott át részvényeket, épületeket és termőföldet, és nem szólhat bele abba, hogy azok mit kezdenek ezzel a vagyonnal.
