És akkor olyan jól sikerült az előző benzinárstop vége, hogy a kormány újra belevágna

Miután Nagy Márton felkérte a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy mutassa be, regionális összehasonlításban milyenek a magyar üzemanyagárak, a KSH elő is állt egy statisztikával: bizony, drága a magyar benzin. Más kérdés, hogy ez olyan módszertannal készült, amelyről a statisztikusok előre fontosnak tartották, hogy figyelmeztessenek: kísérleti a statisztika, vagyis gond lehet a minőségével, módszertanával, pontosságával és megbízhatóságával, koherenciájával és összehasonlíthatóságával is. A nemzetgazdasági miniszter mindenesetre csak arra várt, hogy kijöjjön az első adatsor, és bejelentette: a kormány a jövő héten összeül, hogy döntsön az üzemanyagárakról, és az újabb benzinárstop sem kizárt. Mind emlékezhetünk, milyen lett az előzőnek a vége, akkor kellett befejezni, amikor már az fenyegetett, hogy elfogy az üzemanyag az ország kútjainak nagy részéről.

Nagy Márton ezekben a hetekben még az NGM versenyképességi stratégiájával is körbeturnézta az országot, más kérdés, hogy az anyagot a kormány sokáig nem hozta nyilvánosságra, csak beszélt róla, a szöveg pedig hibáktól nyüzsgött és olyan volt, mint ha át sem olvasták volna megjelenés előtt. Aztán amikor mi elolvastuk az anyagot és megírtuk mindezt, kitették a kormány honlapjára, és néhány hibát legalább kijavítottak.

Az mindenesetre biztos, hogy ennyire meggyengült gazdasággal még egyszer sem futott neki választásnak az így is toronymagas esélyes Fidesz. A magasra ugró inflációt ugyan sikerült leszorítani, de a gazdaság tavaly zsugorodott, a költségvetési hiány hatalmassá nőtt, és a kilátások sem fényesek: újabb megszorítások jöhetnek.

A benzinárakat a magyar kormánynál azért sokkal durvábban befolyásolja a világpolitika. Nagy volt a rémület, amikor múlt szombat éjjel Irán közvetlenül megtámadta Izraelt, de annyira hamar látni lehetett, hogy egyelőre itt megáll mindkét fél, hogy a hétfői tőzsdenyitásra már mindenki megnyugodott és nem szálltak el az olajárak.

Iránból kilőtt rakéta Izrael északi része felett 2024. április 14-én hajnalban.

MTI / EPA / Atef Szafadi

Aztán amikor pénteken izraeli válaszcsapás jött, a Brent olaj ára 4,5 százalékkal emelkedett, majd visszacsökkent, amikor lehetett látni, hogy most nincs további eszkaláció.

Nehéz helyzetbe került a Fidesz: azt kellene elmagyarázniuk valahogyan, hogy ha Magyar Péter tényleg csak azért kaphatott jól fizető állami munkákat, mert az akkori felesége miniszter volt, akkor az egy egyedi eset volt, nem pedig a NER alapvető működési elve. Most éppen az a hivatalos kormányzati álláspont, hogy csak akkor kap állami megbízást a NER-ben valaki, ha jó szakember, kivéve Magyar Pétert.

A NER-ből és fizetésből élők listája kimondottan hosszú. Az Orbán Ráhel – Tiborcz István házaspártól Polt Péter, Schmitt Pál, Deutsch Tamás családtagjain át hosszasan lehetne sorolni azokat, akiknél felvetődött, nem azért vannak-e pozícióban, mert fontos ember rokonai, és persze a Magyart a Varga Judit által szerzett állásaival támadó Kocsis Máténak a felesége is igazgatósági tag volt a tervezett Dél-budai Centrumkórház projektcégében.

A hét képe: jogosulatlan reklámtevékenység és közterület-használat miatt indít eljárást a főváros, miután reklámból kétezer darab ezrest szórtak szét a Deák téren.

A Deák téri virágágyás a pénszórás előtt és után.

Facebook / Karácsony Gergely

Úgy tűnik, nem lesz népszavazás a kamarai tagdíj – hivatalos nevén kötelező kamarai hozzájárulás – eltörléséről. A Jobbiknak valószínűleg nem sikerül határidőre összegyűjteni 200 ezer aláírást. Erőforrások nélkül, ráadásul úgy, hogy télen kellett kezdeni és az energiát megosztani a kampány kezdésével, ez nem ment jól a kezdeményezők szerint.

A kamara már most azt hangoztatja, hogy nincs szó közérdeklődésre számot tartó problémáról. Az MKIK emellett azzal is érvelt, hogy a kötelező hozzájárulás híján a kötelező kamarai feladatok ellátását csak költségvetési forrásból lehetne biztosítani, márpedig a költségvetést érintő kérdésről nem lehet népszavazást tartani.

Olcsó, fenntartható és társadalmilag jótékony olimpiát szeretne Párizs rendezni idén nyáron – nem éppen ezek a jelzők jutnak az ember eszébe, ha egy olimpia gazdasági eredményei szóba kerülnek. Az már így is biztos, hogy a költségek meghaladják az eredeti kereteket. A tervek 6,8 milliárd euróval számoltak, ehhez képest a végső összeg 10 milliárd euró fölött lehet, még úgy is, hogy a versenyszámok többségét már korábban is meglévő vagy ideiglenes helyszínen rendezik.

Az épülőfélben lévő Eiffel-torony Stadion Párizsban.

AFP / Dimitar Dilkoff

A beruházások többsége Párizs egyik legszegényebb negyedében épül, a szervezők a környék felzárkóztatását indítanák el ezzel. A munkahelyteremtés és az új lakások építése mellett viszont arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a városban élő hajléktalanokat és menekülteket tömegesen, buszokkal szállítják vidéken felállított ideiglenes lakhelyekre.

Végre olyan az időjárás, mint amilyennek áprilisban lennie kell, de a gazdáknak így is van mitől tartaniuk: az, hogy februártól április elejéig vagy tíz fokkal volt melegebb a naptár szerint elvárhatónál és alig esett eső, még komoly bajokat okozhat. A természet 3-4 héttel előrébb jár, mint ahol tartania kellene, és sok gazda már elkezdett öntözni, ami így együtt azt hozhatja el, hogy az őszi termés a szokásosnál korábban és kisebb mennyiségben érik majd meg.

Képünk illusztráció.

hvg.hu

Ráadásul ha borul az agrárium, az viheti magával a teljes magyar gazdaságot: a GDP-visszaesés például tavaly azért lett „csak” 0,9 százalékos, nem pedig a nagyobb válságokat idéző 3,1, mert az időjárás sokkal jobb volt, mint az összehasonlítási alapul szolgáló 2022-ben. Most „még nem ment el a vonat” – mondta kérdésünkre Pongrácz Rita meteorológus, aki szerint a május-június-júliusban jellemző csapadékosabb időszaknak lesz igazán nagy hatása gabonatermesztési szempontjából.

Romokban van a magyar könnyűipar, az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak a képviselői: a kormány előtt van egy szakképzési programjuk, amely szerintük megmentheti a vergődő ágazatot. A magyarok ruházkodási igényei messze a világátlag alatt vannak, egy átlagos magyar évi 160 ezer forintot költ ruhákra, ami a lengyel átlagnak is csak a fele, és eközben elég képzett munkás sincsen.

Reviczky Zsolt

A Magyar Divat és Design Ügynökség is lépéskényszerben van, a kormányfő lányának barátnőjeként elhíresült ügynökségi főnöknek, Jakab Zsófiának is eredményekre van szüksége. A terv az, hogy ha az állam befektet a hátrányos helyzetű térségekben működő könnyűipari cégekbe, a büdzsé 13–30 hónap alatt a teljes összeget visszakapja az adókból. Ahhoz, hogy teljesíteni tudjon, az államnak kellene megfinanszíroznia a szakmunkásképzést, ennek keretében a dolgozó vállalná, hogy részt vesz az oktatáson, majd 2–5 éven át mindenképpen ott dolgozik a cégnél.

Jóval jobban keres most az átlagnál az, akit évtizedekkel ez előtt az iskolában agresszív zaklatóként jellemeztek – mutatta be egy most kiadott nagymintás brit kutatás. Ez jól összecseng azzal, hogy korábban azt is kimutatták: kimondottan nagy arányban jelentkeznek közgazdasági és jogi képzésre olyanok, akik megkapnák a pszichopata diagnózist egy orvosi teszten.

Túry Gergely

Ettől persze még a pénzügyesek, jogászok és felső vezetők elsöprő többsége ép lelkű ember, de bőven okoz bajt az is, ha csak nagyjából 4 százalékuk pszichopata, ahogy a téma kutatói vélik. Ahogy az is igencsak problémás, hogy a pénzügyi rendszerünk gyakran épp azokat a viselkedéseket bátorítja, amelyek a pszichopatákra jellemzőek.