A hétvégi iráni támadás még nem okozott olajárrobbanást, minden Izrael válaszán múlik

Szombat éjjel olyat tett Irán, mint még soha: közvetlenül megtámadta Izraelt. Több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki, közlése szerint azért, hogy megtorolja a damaszkuszi nagykövetségét ért április elsejei támadást, amelyért Izraelt tette felelőssé. Az akció után Teherán közölte: részéről befejezettnek tekinti az ügyet, a nyugati világ pedig, de még Oroszország is önmérsékletre intette a feleket.

Nagy volt a rémület, hogy újabb közel-keleti háború robban ki, de a biztonsági kérdések mellett közvetlenül ott voltak a világgazdasági félelmek is. Mivel Irán nagy olajtermelő, tartani lehetett attól, hogy a támadás még feljebb löki a már így is tavaly október óta nem látott szintre drágult olajat. Egyelőre azonban úgy tűnik, mind a biztonsági, mind a gazdasági félelmek alaptalanok voltak.

A piac hétfői nyitásakor a különböző olajtípusok nemhogy nem drágultak, de valamivel még esett is az áruk. Így is masszívan kell fizetni értük, a cikk készültekor a Brent típusú olaj hordója 90, a WTI 85, az Ural pedig 82 dollár körül forog, úgy, hogy a világ legnagyobb olajimportőre, Kína GDP-növekedésének híre egy kicsit ismét feljebb lökte őket.

Bár Izrael egyelőre nem indított válaszcsapást, mindkét fél nyilatkozatai kemények. Herzi Halevi tábornok, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke a hétvégén célponttá vált Nevatim légibázison azt mondta, országának nincs más választása, válaszolni fognak a drónokra és rakétákra. Ali Bagheri iráni külügyminiszter-helyettes pedig az állami tévében azzal fenyegetőzött, hogy a perzsa állam „másodpercek alatt” megindít egy újabb akciót, ha Izrael megtámadná. Ez már borítékolhatóan megrázná az olajpiacot. De miért nem rázta meg a hétvégi támadás?