A hétvégi iráni támadás még nem okozott olajárrobbanást, minden Izrael válaszán múlik

A perzsa állam látványos erőfitogtatása egyelőre nem robbantott ki újabb nyílt háborút a Közel-Keleten, és az olaj, illetve az üzemanyagok árát se lőtte a sztratoszférába. De miért nem? És mi történne, ha valóban eldurvulna a helyzet?

A hétvégi iráni támadás még nem okozott olajárrobbanást, minden Izrael válaszán múlik

Szombat éjjel olyat tett Irán, mint még soha: közvetlenül megtámadta Izraelt. Több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki, közlése szerint azért, hogy megtorolja a damaszkuszi nagykövetségét ért április elsejei támadást, amelyért Izraelt tette felelőssé. Az akció után Teherán közölte: részéről befejezettnek tekinti az ügyet, a nyugati világ pedig, de még Oroszország is önmérsékletre intette a feleket.

Nagy volt a rémület, hogy újabb közel-keleti háború robban ki, de a biztonsági kérdések mellett közvetlenül ott voltak a világgazdasági félelmek is. Mivel Irán nagy olajtermelő, tartani lehetett attól, hogy a támadás még feljebb löki a már így is tavaly október óta nem látott szintre drágult olajat. Egyelőre azonban úgy tűnik, mind a biztonsági, mind a gazdasági félelmek alaptalanok voltak.

Irán dróntámadást indított Izrael ellen

Az izraeli haderő szerint órákba is telhet, amíg a drónok elérik Izrael területét.

A piac hétfői nyitásakor a különböző olajtípusok nemhogy nem drágultak, de valamivel még esett is az áruk. Így is masszívan kell fizetni értük, a cikk készültekor a Brent típusú olaj hordója 90, a WTI 85, az Ural pedig 82 dollár körül forog, úgy, hogy a világ legnagyobb olajimportőre, Kína GDP-növekedésének híre egy kicsit ismét feljebb lökte őket.

Bár Izrael egyelőre nem indított válaszcsapást, mindkét fél nyilatkozatai kemények. Herzi Halevi tábornok, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke a hétvégén célponttá vált Nevatim légibázison azt mondta, országának nincs más választása, válaszolni fognak a drónokra és rakétákra. Ali Bagheri iráni külügyminiszter-helyettes pedig az állami tévében azzal fenyegetőzött, hogy a perzsa állam „másodpercek alatt” megindít egy újabb akciót, ha Izrael megtámadná. Ez már borítékolhatóan megrázná az olajpiacot. De miért nem rázta meg a hétvégi támadás?

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.