Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A gazdálkodók visszajelzései alapján tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz).
Ilyenkor vízjogi engedély nélkül, a bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, emellett vízkészletjárulékot sem kell fizetniük a mezőgazdasági termelőknek – írja közleményében a NAK, kiemelve, a könnyítések hozzájárulnak ahhoz, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai.
A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az úgynevezett aszálytérkép, a NAK és a Hungaromet adatai is azt mutatják, hogy az egész országban vízhiányos a talaj. Ez még nem jelent aszályt, a középső talajréteg víztartalma egyelőre kielégítő, a felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj, ez komoly problémát jelent a mezőgazdaságban. A Dunántúlon is nagy szükség lenne további csapadékra, hiszen a magágy-előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj – írja a kamara.
Ami az ilyenkor lehetséges lépéseket illeti: rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása. Erre megoldás lehet a traktor meghajtású mobil szivattyúk alkalmazása, gyors kapcsolású öntözőcsövekből, valamint flexibilis tömlőből épített szállító szárnyvezetékek kihelyezése, továbbá a termőterületen a mobil és a csévélődobos öntözőberendezések, öntözőkonzolok, illetve szalagos öntözőcsövek, gyorsan kiépíthető szalagcsepegtető rendszerek kihelyezése – áll a közleményben.
A NAK kiemeli: a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.
