A krokodilbőr táskák sem rejtik el, hogy romokban a hazai könnyűipar
Az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak a magyar könnyűipar képviselői, a kormány előtt van egy szakképzési programjuk, amely szerintük megmentheti a vergődő ágazatot. Gyenes Lídia cikke.
A 8801654-as jelű, 3 méter hosszú, 35 centiméter széles krokodil egyáltalán nem sejtette, hogy az imént elfogyasztott ebédje az élete utolsó lakomája. A délutáni sziesztája közben ugyan észlelte maga körül az emberek mozgását, de a krokodilfarm életében ez nem számított ritkaságnak. Hirtelen azonban éles fájdalmat érzett az oldalában, ereje gyorsan elhagyta, és többé nem mozdult.
Bőrét lenyúzták, különböző oldatokban kikészítették, a Gucci pratói raktárába szállították, majd egy magyar táskagyár szabászasztalára került. Az állatvédők nem feltétlenül nézik jó szemmel ezt az életutat, de a bőriparban tartja magát az a nézet, hogy e farmok a fajok fennmaradását is szolgálják, ráadásul a kőolajalapú műbőr még károsabb is a környezet szempontjából.
Az a pécsi üzem, amely Magyarországon a legnagyobb mennyiségben krokodil-, strucc-, illetve rájabőrrel foglalkozik, hetente több mint 600 táskájának 95 százalékát – Kínától az USA-ig, Új-Zélandtól Norvégiáig – exportálja. Az egzotikus bőrök a legnagyobb divatmárkák saját farmjairól kerülnek az asztalra, árukat pedig hasi szélesség alapján határozzák meg.