Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szokás szerint a kormány vélt és valós érdemeit soroló közleményben reagált az inflációs adat publikálására (ezúttal az áprilisra vonatkozó adatról van szó).
A tárcavezető szerint „az infláció továbbra sem jelent kihívást hazánk gazdasága számára, hiszen az tavalyhoz képest a hetedére rogyott össze. A kormány sikerrel védte meg a magyar vállalkozásokat, munkahelyeket és a családokat, köszönhetően az olyan célzott és hatékony intézkedéseknek, mint az online árfigyelő rendszer vagy a kötelező akciózás”. A miniszter hozzátette, hogy „az alacsony szinten stabilizálódott infláció a reálbérek növekedésén és a fogyasztás fokozatos élénkülésén keresztül hozzájárult a gazdasági növekedés első negyedévben látott újraindulásához”.
Azon túl, hogy a kormány még mindig nem bizonyította vagy vezette le, hogy a kormányzati intézkedések mennyiben járultak hozzá az infláció mérséklődéséhez, éppen most meglehetősen visszás „összerogyott” és „alacsony szinten stabilizálódott” inflációról beszélni.
Májusban ugyanis, tehát épp most, az infláció szinte biztosan újra 4 százalék fölé emelkedik – már csak a bázishatások miatt is. Az év hátralévő részében pedig nagy valószínűséggel már nem fog visszatérni a jegybank toleranciasávjába (2-4 százalék). A fordulat egyébként már áprilisban látszott, az áprilisi adat ugyanis már valamivel magasabb volt, mint a márciusi.
Nagy Márton szerint a kormány célja, hogy a lakosság „minél erősebben érzékelje az alacsony inflációt”. „Ezt szolgálta az üzemanyagárakba történő kormányzati beavatkozás is, amelynek köszönhetően – az üzemanyag-forgalmazók önkéntes vállalásán keresztül – áprilisi csúcsértékéhez képest a 95-ös benzin árát 34 forinttal, február közepén látott csúcsértékéhez képest a gázolaj árát pedig 54 forinttal csökkentette a kormány” – állítja Nagy Márton.
Valójában egyáltalán nem világos, hogy az üzemanyagok árának csökkenésében mekkora szerepe volt a kormány – demokratikus jogállamokban egyébként merőben szokatlan – zsarolásának. Az biztos, hogy a piaci folyamatok – az irányadó Brent olaj világpiaci ára, a forint árfolyama – az árak csökkenése irányába hatottak. Ugyan – ha hiszünk Nagy Mártonnak – a kormány puszta kézzel indítja be a gazdasági növekedést, de azért valószínűtlen, hogy a Brent árfolyamára különösebb hatással lennének a magyar nemzetgazdasági miniszter közleményei.
