Tizennégy hónap után először újra nőni kezdett az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé az áprilisi számokat, a márciusi 3,6 után most 3,7 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. Ez nem egy drámai emelkedés, mégis egy fontos mérföldkövet jelent: az infláció 2023 februárjában kezdett lassulni, és azóta minden hónapban egy kicsit kisebb volt, ez a folyamat ért véget most.

Az éves mutató mellé azt is érdemes hozzátenni, hogy egyetlen hónap alatt, márciusról áprilisra 0,7 százalékkal nőttek az árak. Idén eddig mind a négy hónapban 0,7-0,8 százalékos volt az egyhavi drágulás, vagyis az infláció egy jelentős részét már idei folyamatok magyarázzák.

Részletesen a következőképp jött ki a mutató:

• az élelmiszerek ára 1 százalékkal nőtt átlagosan a tavaly ilyenkorihoz képest;
• a szolgáltatások ára 9,5 százalékkal emelkedett;
• a ruhák 4,8 százalékkal drágábbak;
• az „egyéb cikkek, üzemanyagok” nevű csoport, benne a benzin mellett gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 3,9 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor;
• az alkoholos italok és dohányáruk 3,8 százalékkal;
• a tartós fogyasztási cikkek ára 1,7 százalékkal csökkent;
• a háztartási energia pedig 4,5 százalékkal jött ki olcsóbbra, mint egy éve.

Azt hónapról hónapra megrajzoljuk, hogy miként változtak az elmúlt egy évben az árak.

Ha a mostani változásokat akarjuk megmagyarázni, a következő okokat érdemes figyelni:

• kezd kifutni a bázishatás, mert tavaly ilyenkor már nagyon drága volt minden,
• különösen igaz ez az élelmiszereknél,
• a szolgáltatások tavaly is egyre drágábbak lettek, idén pedig egy hatalmas áremelés volt márciusban, és tovább folytatódott a drágulás azóta is,
• a benzinár folyamatosan kavarja a mutató alakulását, áprilisban épp felfelé húzta,
• a forintárfolyam is rontja kicsit a helyzetet,
• az energiaár változását pedig sok vitát kiváltó módszertannal számolják.

Nézzük mindezt részletesebben!

Az egyik legfontosabb a fenti grafikonon az, hogy az élelmiszerek árai nem nagyon nőttek az elmúlt 12 hónapban, miközben mindenki érzi, hogy mennyire rettenetesen drága szinte minden. Az élelmiszereknél a nagyon durva drágulás 2022 közepe és 2023 márciusa között tartott, és mivel az infláció mindig azt jelenti, hogy a 12 hónappal korábbihoz képest milyenek az árak, mostantól már a korábbi, nagyon magas szinthez viszonyítjuk ezeket. Igaz, ahogy azt a hvg.hu havi bevásárlókosarában bemutattuk, lassan jöhet némi drágulás.

A bázishatás nagyon fontos része az idei, viszonylag alacsony inflációnak – most már nagyon magas, és minden hónapban egyre magasabb az a 12 hónappal korábbi árszint, amihez mérjük a mostani árakat. Felkészülhetünk arra, hogy ez hamarosan az alkohol és a dohánytermékek számainál fog látszani, azoknak az árai tavaly májusig emelkedtek nagyon, vagyis hamarosan kiesnek a bázisból.

A szolgáltató szektor árai viszont száguldanak még most is. Márciusban láthattunk egy nagyon durva emelkedést, amikor az internet- és telefondíjak jókora részét a tavalyi inflációhoz igazították, de egyébként is a szolgáltatásoknál látszik leginkább, hogy mennyire nehéz helyzetben van az ország. Nagyon sok cég azért kénytelen árakat emelni, mert a dolgozóik egyre nagyobb bérigényét csak így tudják kielégíteni, és a megnőtt rezsit így képesek kigazdálkodni.

Csak márciusról áprilisra 1,3 százalékkal nőtt a szolgáltatások átlagos ára, ezen belül a lakáskarbantartásé 0,9, a belföldi üdülésé 2,2, a lakbér pedig 0,8 százalékkal. A lakbér így 14 százalékkal van a tavaly áprilisi fölött, a lakásjavítás 10,7, az autószerelés 10,1 százalékkal, az autópályadíj, járműkölcsönzés és parkolás egyben számolva 9,8, a sport- és múzeumi belépők pedig 8,2 százalékkal drágábbak, mint egy éve.

Az elmúlt hetek slágertémája a benzinár volt, Nagy Márton fenyegette is addig a kutakat állami beavatkozással, amíg azok nem csökkentették „önkéntesen” az áraikat, és a világpiaci folyamatok is jól alakultak. De a hónap elején még nagyon magasak voltak az árak – tavaly áprilisban, amihez hasonlítjuk a mostaniakat, egy liter benzin 606, ugyanennyi gázolaj 587 forint volt a KSH adatai szerint. Ennél az idén áprilisi számok 6,6 százalékkal magasabbak.

Nem segít az sem, ahogy a forintárfolyam alakult. Tavaly áprilisban 371-378 forint volt egy euró ára, idén 388-395. Vagyis minden olyan termék, amelyet vagy amelynek az összetevőit külföldről kell behozni, automatikusan drágult egy kicsit az árfolyamhatás miatt. Tavaly nagyon sokáig a tartós cikkeknél mértek áresést vagy csak minimális drágulást, akkor épp a forint erősödése támogatta ezt, mostanra viszont ez a hatás már eltűnt. A konyhai bútorok 4,5 a fűtő- és főzőberendezések 3,5, az új autók 2,7 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor, van viszont egy nagyon fontos elem, amely még mindig csökkenőbe húzza le ennek a csoportnak az átlagát: a használt autó 9,8 százalékkal olcsóbb, mint egy éve. Ami szintén azt mutatja, hogy akinek csak alacsonyabb árkategóriás árura van pénze, az még kevesebbet tud fizetni, mint eddig.

És persze továbbra is meg kell említeni: a KSH sok vitát kiváltó módszertannal számolja az energiaárak változását. Külön kalkulál egy rezsicsökkentési korlát alatti és egy afölötti árral, így aztán úgy néz ki, mint ha a vezetékes gáz 9,2, az áram pedig 2,9 százalékkal lenne olcsóbb, mint tavaly ilyenkor, miközben az árak amúgy nem változtak, csak többen fértek be a rezsicsökkentési korlát alá. Ez a hatás most már annyira nem durva, mint tavaly volt – már csak azért is, mert nagyon meleg hónapokon vagyunk túl, és persze mert sokan keményebben spóroltak.

A Magyar Nemzeti Bank korábban úgy számolt, hogy áprilisban még a 2-4 százalékos célsávban marad az infláció – ez így is történt –, utána viszont 4-5 százalék körül mozoghat az év végéig, ahogy kifut a bázishatás. Az jó hír, hogy márciusban a vártnál jobban, éves szinten 4,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, még februárhoz képest is többet vásároltak a boltokban, az ipari termelői árak pedig csökkentek.