„Roppant egyszerű: ugyanazokat az eszközöket használjuk az Oroszország elleni szankciók ellenőrzésére, mint amelyeket a pénzmosás elleni harcban kifejlesztettünk” – mondja Paulis Iljenkovs, a lett pénzügyi hírszerzés vezetője arról, hogyan lépett fel a balti állam az orosz pénzmosási tevékenység ellen. Emlékeztet arra, hogy a szervezetet azt követően hozták létre még 2018-ban, hogy az USA pénzügyminisztériuma figyelmeztette a kis balti államot: az oroszok szisztematikusan pénzmosásra használják fel az ország bankjait.

Nemcsak az oroszok hajtottak végre gyanús pénzügyi műveleteket Lettországban, hanem Észak-Korea is. Az USA figyelmeztette a NATO-tagállamot, hogy ballisztikus rakétáinak fejlesztését a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam olyan pénzekből fedezi, amelyek Lettország bankjain keresztül folynak át. A lettországi ABLV Bank azért is felkeltette az USA figyelmét, mert Putyin ezen keresztül pénzelte a politikusokat Azerbajdzsánban és Ukrajnában.

Az egész Baltikumra kiterjedt az orosz pénzmosó hálózat: összesen 230 milliárd euróról volt szó. Nemcsak helyi bankok keveredtek ebbe bele, hanem a Danske Bank és a Swedbank is. Ezekben az ügyekben perek folynak – emlékeztet a Politico.

A nemzeti bank elnöke orosz ügynök?

A 2018-as év rémesen nehéz volt Lettország pénzügyi életében, hiszen az ABLV, amelyet az USA kizárt a dollárpiacról, az ország harmadik legnagyobb bankja volt. A megindult vizsgálat azután azt is leleplezte: a nemzeti bank elnöke szorosan együttműködik az oroszokkal. Ilmars Rimsevics a megbízhatóság példaképe volt Rigában, hiszen a függetlenség kikiáltása óta ő irányította a jegybankot.

Aztán kiderült, hogy egy szaunában Riga mellett csinos összegeket fogadott el egy banktól, amelyet bezártak, mert az Európai Központi Bank ragaszkodott ehhez. A szálak azután Oroszországba vezettek.

A volt jegybankelnökről végül is nem bizonyították be, hogy orosz ügynök. Korrupció miatt viszont kapott hat évet, most is ül.

Mit tett Lettország politikai vezetése ebben a nehéz helyzetben? Döntött a bankok és pénzintézetek teljes felülvizsgálata mellett, létrehozott egy egységes ellenőrző szervezetet. És ami talán még lényegesebb: elrendelték, hogy a jövőben a bankok és pénzintézetek a hazai cégek és polgárok pénzügyeire koncentráljanak, ne pedig a sokszor gyanús külföldi ügyletekre, amelyek igen gyakran pénzmosást jelentettek Lettországban. Korábban Lettország híd akart lenni Oroszország és a külvilág között, ez szinte egyik napról a másikra megszűnt. Amíg 2015-ben a betétek több mint fele külföldi volt, 2022-re ez az arány 12,5%-ra csökkent.

Rigában a pénzügyi ellenőrzés is centralizált lett. Régebben a nemzeti bank sem nagyon tudta, hogy mi zajlik a piacon, mert nem volt kötelező adatszolgáltatás. Most viszont, ha valaki Oroszországgal akar valamilyen ügyletet kötni, be kell adnia egy részletes dokumentációt, és megvizsgálják, hogy a tervezett üzlet nem sért-e valamilyen szankciót.

Ha ez a rendszer jól működik Lettországban, akkor miért nem lehet megvalósítani az Európai Unió szintjén? Jelenleg a 27 tagállam a maga módján ellenőrzi a szankciókat.

Az USA-ban természetesen van ilyen szervezet, az Office of Foreign Assets Control. A Politicót arról tájékoztatta két brüsszeli forrás, hogy február óta folynak ilyen tárgyalások, de nincs előrehaladás, a tagállamokban ugyanis nagy az ellenállás az egységes uniós szankciós pénzügyi felügyelettel szemben.