Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A korábbiaknál kisebb, 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntöttek a jegybankban. Ez az ígéretnek megfelelt, innen kérdés, hogyan reagálnak arra, hogy az infláció nem lesz kisebb.
7,25-ről 7 százalékosra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot.
Ezzel valószínűleg a hónapok óta tartó csökkentési sorozat végére értek – 2022 végén és 2023 nagy részében még 18 százalék volt az irányadó kamat és 13 százalékos az alapkamat, hogy mentsék a forintot és csökkentsék az inflációt. Innen vitték a kamatokat lépésről lépésre lejjebb, az ígéret pedig mindvégig az volt, hogy 2024 első felében zárhatják le a csökkentést, ha addig valami extrém dolog nem történik.
Amikor egy hónapja is lejjebb vitték a kamatot, Virág Barnabás MNB-alelnök azt mondta, hogy júniusban 6,5-7 százalékra eshet az alapkamat, ennek végül a felső részére került a mutató. Utána Virág szavai szerint „nagyon visszafogott tere van a további kamatvágásnak”, és valóban, ha a most 4 százalékos infláció a várakozásoknak megfelelően tovább nő egy kicsivel, akkor nem lenne reális ennél jobban lazítani.
A befektetők mindenesetre jól reagáltak a döntése: egy órával a bejelentés előtt még 396,9 forint is volt egy euró, a kamatdöntés hatására azonban 394,8-ig erősödött a forint.
Az MNB hagyományosan egy órával a döntés után indokolja az új kamatszintet, most azonban a megszokottól eltérően délután 4-kor számol be Virág Barnabás a részletekről.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.