Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az alacsony munkanélküliségi ráta a legnagyobb jelentőségű Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint. A politikus ezzel kezdte előadását a Tihanyban rendezett Tranzit Fesztiválon.
Az biztos, hogy az utóbbi hetekben a magyar gazdaság állapotával kapcsolatban közzétett adatok közül szinte a pénteken kijött foglalkoztatási adat az egyetlen, ami nem egyértelműen negatív. Ennek fényében nem meglepő, hogy a miniszter a munkaalapú gazdaságot nevezte a gazdaság sarokkövének, és igazságosnak az adórendszert.
Kitért a családpolitikára, jelezte, hogy 2026-ra (ami választási év lesz – a szerk.) megdupláznák a családi adókedvezményt, illetve összezárják a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget. Már, ha béke lesz, és lehet „békeköltségvetést” csinálni. Ebben az esetben a kormány mást is lép:
- szakmunkáshitelt indít a diákhitel mintájára,
- tovább emeli az otthonteremtési támogatásokat,
- a kisvállalkozások támogatását, de
- Rogán szerint most nem nagyberuházásokat kell támogatni.
Bár a kormányzat előszeretettel indokolja családpolitikai lépéseket azzal, hogy javítsanak a demográfiai mutatókon – ami nem igazán akar összejönni –, Rogán már arról beszélt Tihanyban, hogy az elsődleges cél az, hogy aki gyereket nevel, az ne szegényedjen el. Erről egyébként már tavaly év végén is szó volt egy előadáson a CEU-n. A miniszter szerint majd a családok eldöntik, akarnak-e több gyereket vállalni vagy sem, de úgy véli, az ország visszatér majd a 2021 előtti demográfiai trendhez.
Beszélt a rezsicsökkentés átalakításáról is, ami szerinte a háztartások 85 százalékánál nem okozott változást, és sikerült megőrizni.
Elismerte, hogy brutális sokkot okoztak a gazdaságnak a mostani kihívások, a járvány, az infláció, a háború és az energiaválság, de ezek szerinte nem a kormányon múltak, hanem az oroszokon, akik háborút indítottak, az EU-n, ami a háborúban nem viselkedett semleges félként.
A miniszter fontosnak nevezte a szuverén gazdaságpolitikát, amit félt Brüsszeltől, amely szerinte az ingatlanadók növelését, a kétkulcsos adórendszer be-, a rezsicsökkentés és a 13. havi nyugdíj kivezetését várja el.
Reagált az autóipari bizonytalanságokra is, ami miatt megkérdőjeleződött az akkumulátoripari nagyhatalmi státusz elérése. Egy-két év szünetre számít itt, amit szerinte a technológiaváltás okoz, de úgy vélte, hogy a már folyamatban lévő beruházások segíteni fogják a magyar gazdaságot.
Amely közben egyre inkább digitálissá válik, és ennek már megvannak a feltételei, sőt, újabb lépések következnek: kiépül a digitális állampolgárság, kivezetik az ügyfélkaput. Egy biztonságos azonosítóval lehet majd igénybe venni számos digitalizált szolgáltatást, legyen szó hivatali időpontfoglalásról, dohányboltról, banki ügyintézésről vagy erkölcsi bizonyítványról. Erről itt írtunk bővebben.
Rogán a maga részéről – mint már tavaly is jelezte – a következő két évben kivezetné a papíralapú igazolványokat, és úgy vélte, Európában itt lesz elsőként digitális igazolvány, ami óriási lehetőséget jelent majd a magyar gazdaságnak.
A miniszter idén már gazdasági növekedést vár, jóllehet a beruházások épp évtizedes mélyponton állnak.
