Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A győzelmet itt úgy kell érteni, hogy a kormány, bármit is sugalljon erről a nemzeti konzultációban, az EU-s forrásokért cserébe már nyár óta önként akarja átalakítani a rezsicsökkentést, az Unió ajánlásainak megfelelően. A tervekre most megkapta "Brüsszel" áldását, mely alapján 2026-tól jöhet a dinamikus árképzés a villanyszámláknál.
A kormány az aktuális nemzeti konzultációban azzal is haknizik, hogy "Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást," és az erről feltett, irányított kérdésre természetesen az az elvárt válasz, hogy azt márpedig továbbra is fenn kell tartani. A kérdés megfogalmazása alapján legalábbis nehéz elképzelni, hogy a levélpropaganda célközönsége azt jelölné meg, hogy "nincs már szükség árszabályozásra az energiapiacon," főleg, hogy a kormányszöveg idézi az EU korábbi állásfoglalását, mely szerint „az energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni,” és melléteszi, hogy ez az intézkedés "havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit".
Ehhez képest a kormány már szeptemberben leadta a tervét, hogy igenis át akarja alakítani a rezsicsökkentést, pontosan "Brüsszel" akaratának megfelelően, nyilván az uniós forrásokért cserébe, és csütörtökön nemcsak az derült ki, hogy a források kicsi, közel 1 milliárd eurós részét meg fogjuk kapni, hanem az is, hogy az Unió rábólintott a rezsicsökkentés átszabására is.
Jöhet az első kifizetés: egymilliárd euró uniós támogatást kaphat Magyarország
Az Európai Bizottság várhatóan jóváhagyja az energiaátmenetet szolgáló fejlesztéseket támogató REPowerEU-tervet.
Minderre a Portfolio mutat rá az Európai Bizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott értékelő anyagában. A nyári tervek a kormány RePowerEU-s csomagjának voltak a részei, melyeket a befagyasztott uniós források feloldásáért cserébe rakott össze a kabinet. Az átalakítás lényege: az okosmérővel felszerelt nagyfogyasztók, háztartások és mikrovállalkozások a jövőben új szerződést köthetnének az áramszolgáltatójukkal, mely értelmében egy bizonyos fogyasztási küszöb felett dinamikus árképzéssel kínált áramot vehetnének.
Lakossági fogyasztóknál ez a küszöb az évi 2523 kilowattórát jelentené, vagyis egy négyfős magyar család átlagos éves áramfogyasztását. Ismert, hogy ezen küszöbérték alatt most rezsicsökkentett áron kapjuk az áramot, efölött pedig "lakossági piaci áron," mely az előbbinek nagyjából a duplája. A változtatással a lakossági piaci ár helyett az áringadozást kihasználva annál olcsóbban vehetnék a háztartások a rezsicsökkentési küszöb felett fogyasztott áramot. Mindennek a jogi kereteit a nyári dokumentum szerint a kormánynak 2025 közepéig kell megteremtenie.
Hogy ez hogy nézne ki a gyakorlatban, arról itt írtunk bővebben (azóta a kormány átírta a RePowerEU-csomag egy részét, de ezt a részt nem):
Hogy működhet a gyakorlatban az új rezsicsökkentés, amit a kormány megígért az EU-nak?
Energiaspórolásra ösztönzés helyett megint pazarlásra noszogatná a lakosságot az Orbán-kormány minap közzétett tervezetcsomagjának rezsireformáló intézkedése. A kabinet a RepowerEU-forrásokért fűt-fát ígér Brüsszelnek, de a koncepció java része tényleg jónak tűnik. A lakásfelújítási program viszont továbbra is mostohagyerek: már a terve is csak a kirakatba jó.
A fentieket okézta le most Brüsszel. Fontos változás, hogy az eredeti tervvel szemben nem 2025 közepéig, hanem 2025 végéig kell elvégezni a vállalt változtatásokat, ez alapján az új rezsicsökkentés 2026-tól lenne elérhető az okosórás fogyasztóknak.
A Portfolio kiemeli továbbá, hogy a nyári magyar kormányzati anyagban még explicit benne volt az, hogy az átlagfogyasztási határ, tehát az évi 2523 kWh, feletti résznél lépne be a dinamikus árképzés igénybevételének lehetősége, a mostani bizottsági összefoglaló szövegben azonban ez nincs benne.
A nemzeti konzultációra visszakanyarodva: az EU szerint az abban szereplő állítások teljességgel valótlanok, a már idézett, egyetlen, vonatkozó ajánláshoz képest pedig a júniusban küldött rezsitámogatási ajánlások teljes valójukban a következők:
Ahogy fent is olvasható, az EU-nak az a baja a magyar rezsicsüökkentéssel, hogy az sok költségvetési pénzt emészt fel, emellett, mint mindenkinek világos, energiatakarékosság helyett energiapazarlásra neveli a fogyasztókat, ami gázfűtés esetén a károsanyag-kibocsátás szempontjából is problémás.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Batházi Tamás szerint Wladár Sándornak szexuális viszonya volt a húsz éve elhunyt, hírhedten keménykezű Széchy Tamással.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.