A kormány az aktuális nemzeti konzultációban azzal is haknizik, hogy "Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást," és az erről feltett, irányított kérdésre természetesen az az elvárt válasz, hogy azt márpedig továbbra is fenn kell tartani. A kérdés megfogalmazása alapján legalábbis nehéz elképzelni, hogy a levélpropaganda célközönsége azt jelölné meg, hogy "nincs már szükség árszabályozásra az energiapiacon," főleg, hogy a kormányszöveg idézi az EU korábbi állásfoglalását, mely szerint „az energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni,” és melléteszi, hogy ez az intézkedés "havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a magyar családok energiaszámláit".

Ehhez képest a kormány már szeptemberben leadta a tervét, hogy igenis át akarja alakítani a rezsicsökkentést, pontosan "Brüsszel" akaratának megfelelően, nyilván az uniós forrásokért cserébe, és csütörtökön nemcsak az derült ki, hogy a források kicsi, közel 1 milliárd eurós részét meg fogjuk kapni, hanem az is, hogy az Unió rábólintott a rezsicsökkentés átszabására is.

Jöhet az első kifizetés: egymilliárd euró uniós támogatást kaphat Magyarország

Az Európai Bizottság várhatóan jóváhagyja az energiaátmenetet szolgáló fejlesztéseket támogató REPowerEU-tervet.

Minderre a Portfolio mutat rá az Európai Bizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott értékelő anyagában. A nyári tervek a kormány RePowerEU-s csomagjának voltak a részei, melyeket a befagyasztott uniós források feloldásáért cserébe rakott össze a kabinet. Az átalakítás lényege: az okosmérővel felszerelt nagyfogyasztók, háztartások és mikrovállalkozások a jövőben új szerződést köthetnének az áramszolgáltatójukkal, mely értelmében egy bizonyos fogyasztási küszöb felett dinamikus árképzéssel kínált áramot vehetnének.

Lakossági fogyasztóknál ez a küszöb az évi 2523 kilowattórát jelentené, vagyis egy négyfős magyar család átlagos éves áramfogyasztását. Ismert, hogy ezen küszöbérték alatt most rezsicsökkentett áron kapjuk az áramot, efölött pedig "lakossági piaci áron," mely az előbbinek nagyjából a duplája. A változtatással a lakossági piaci ár helyett az áringadozást kihasználva annál olcsóbban vehetnék a háztartások a rezsicsökkentési küszöb felett fogyasztott áramot. Mindennek a jogi kereteit a nyári dokumentum szerint a kormánynak 2025 közepéig kell megteremtenie.

Hogy ez hogy nézne ki a gyakorlatban, arról itt írtunk bővebben (azóta a kormány átírta a RePowerEU-csomag egy részét, de ezt a részt nem):

Hogy működhet a gyakorlatban az új rezsicsökkentés, amit a kormány megígért az EU-nak?

Energiaspórolásra ösztönzés helyett megint pazarlásra noszogatná a lakosságot az Orbán-kormány minap közzétett tervezetcsomagjának rezsireformáló intézkedése. A kabinet a RepowerEU-forrásokért fűt-fát ígér Brüsszelnek, de a koncepció java része tényleg jónak tűnik. A lakásfelújítási program viszont továbbra is mostohagyerek: már a terve is csak a kirakatba jó.

A fentieket okézta le most Brüsszel. Fontos változás, hogy az eredeti tervvel szemben nem 2025 közepéig, hanem 2025 végéig kell elvégezni a vállalt változtatásokat, ez alapján az új rezsicsökkentés 2026-tól lenne elérhető az okosórás fogyasztóknak.

A Portfolio kiemeli továbbá, hogy a nyári magyar kormányzati anyagban még explicit benne volt az, hogy az átlagfogyasztási határ, tehát az évi 2523 kWh, feletti résznél lépne be a dinamikus árképzés igénybevételének lehetősége, a mostani bizottsági összefoglaló szövegben azonban ez nincs benne.

A nemzeti konzultációra visszakanyarodva: az EU szerint az abban szereplő állítások teljességgel valótlanok, a már idézett, egyetlen, vonatkozó ajánláshoz képest pedig a júniusban küldött rezsitámogatási ajánlások teljes valójukban a következők:

• „2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb szüntesse meg a hatályban lévő szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket, és a kapcsolódó megtakarításokat fordítsa a költségvetési hiány csökkentésére. Amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése új vagy meghosszabbított támogatási intézkedéseket tenne szükségessé, biztosítsa, hogy az ilyen támogatási intézkedések célzottan a kiszolgáltatott helyzetű háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, és költségvetési szempontból megfizethetők legyenek, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket.”
• „Fokozatosan szüntesse meg a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Reformálja meg a kiegyenlítő energiapiacra és díjszabásra vonatkozó szabályokat, a költségmegtérülésnek és a hálózat optimális kihasználásának lehetővé tétele érdekében.”
• „Igazítsa ki a szabályozott energiaárak jelenlegi rendszerét az energiamegtakarítás ösztönzése érdekében, ugyanakkor nyújtson célzott támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak.”

Ahogy fent is olvasható, az EU-nak az a baja a magyar rezsicsüökkentéssel, hogy az sok költségvetési pénzt emészt fel, emellett, mint mindenkinek világos, energiatakarékosság helyett energiapazarlásra neveli a fogyasztókat, ami gázfűtés esetén a károsanyag-kibocsátás szempontjából is problémás.