Túl olcsó a tojás – ezzel sokkolta augusztus végén a termelői szövetség a hazai fogyasztókat, akik talán már értelmezni sem tudják, mit jelent az a szókapcsolat, hogy „túl olcsó”. Más kérdés, hogy a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők közleménye nem is nekik szólt, sokkal inkább a terméklánc többi tagjának, elsősorban a kiskereskedőknek, akik igyekeznek alacsonyan tartani az árakat, miközben a termelők önköltségei – elsősorban a szélsőséges időjárás, és amiatt a borítékolhatóan dráguló takarmányok miatt – növekednek.

Mit látunk ebből fogyasztóként? Valóban olcsó tojást: augusztus végi bevásárlókörutunk idején ez volt az egyik olyan alapélelmiszer, amelyiknél csökkenést tapasztaltunk az előző hónaphoz képest. A másik ilyen egyébként az alma volt – ezen annyira nem lepődtünk azért meg, hiszen a gyümölcsnek most indul be igazán a szezonja, ehhez képest mondjuk tavasszal is olcsóbb volt az ár.

Az élelmiszerek többségénél azonban stagnálást vagy enyhe emelkedést láttunk, ezenkívül azt is, hogy sok helyen összezártak az üzletek és gyakorlatilag egységáron forgalmaztak több alapterméket a liszttől a cukron át az étolajig. Mielőtt bárki kartellt emlegetne, sokkal inkább van arról szó, hogy a verseny még tovább éleződik az üzletláncok között, és – az általunk is vizsgált – legalacsonyabb termékkategóriában vélhetően elmennek a falig. Ahogy a tojástermelők közleményéből látjuk, akár a termelők, feldolgozók kárára is.

Ennek egyik magyarázata jól láthatóvá vált, ahogy július végére valamennyi nagy ágazati szereplő tavalyi mérlege megjelent, és ezek legtöbbje valóban lesújtó képet mutat. Egyedül a Lidl tudott számottevő (26,8 milliárdos) nyereséget elérni, de a piacvezető kiskerláncnál is a profit több mint kétharmadát (44 milliárdot) elvitte a forgalom után számolt kiskereskedelmi különadó. Mindezt ráadásul 1159 milliárd forintos nettó bevétel után, vagyis mindössze 2,3 százalékos volt a profitmarzs – más kérdés, hogy ha visszatennénk az „extraprofit” címszóval elvett 44 milliárdot a Lidl kasszájába, akkor sem lehetne extraprofitszerzéssel vádolni a társaságot.

Igaz, még mindig jobban járt, mint az éves beszámolóját szintén július utolsó napján benyújtó Tesco, ahol a 25 milliárdos különadófizetési-kötelezettség teljes egészében eltüntette a nyereséget, és a pénzügyi évét 21,5 milliárdos veszteséggel zárta a cég. És ezzel nem volt egyedül: a Spar 18,2 milliárdos mínusszal zárt, miközben 30 milliárdot fizetett be az államkasszába, az Aldi csaknem 24 milliárdot fizetett és a végén 9,5 milliárdos veszteséggel zárt.

Egyedül egy másik diszkontlánc, a Penny tudott még számottevő nyereséget felmutatni (16,7 milliárd forint különadó befizetése után), ez 4,3 milliárd volt, alig több mint egy százaléka a 403 milliárdos nettó árbevételnek. A hatodik nagy szereplő, az Auchan pedig a forgalmához képest minimális, 586 millió forintos pluszt ért el, ám az öröm aligha volt felhőtlen, hiszen, miközben az infláció 2023-ban átlagosan 17,6 százalékot tett ki, a bevételt csupán 4 százalékkal sikerült feljebb lökni a hipermarketláncnál.

Eközben pedig ott a másik szorítás: a kiskereskedelmi forgalom, amely – akármennyire is szeretné már ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium – sehogy sem akar nekilódulni. A legfrissebb, júniusi statisztika éves alapon is csak 2,6 százalékos bővülést mutat, és még mindig nem éri el a Covid-járvány előtti szintet (igaz, most már legalább a közelében jár). Az élelmiszer-jellegű boltok forgalmában sincs túl nagy növekedés, a 4,1 százalék ráadásul lassulást jelent az előző hónapokhoz képest – vagyis a nyár és a nyomott árak sem hozzák még mindig meg a vásárlók kedvét ahhoz, hogy többet és magasabb árú termékeket vásároljanak.

Van azonban még egy rossz hírünk: a hvg.hu bevásárlókosarának az értéke ennek ellenére nőtt havi alapon – és annak ellenére, hogy előző hónapban, az élelmiszer-árstop teljes kivezetése után már volt egy nagyobb ugrás. Azon már meg sem lepődtünk, hogy az NGM emiatt is közzétett egy dörgedelmet, “tisztességtelen áremeléssel” vádolva a kereskedőket, azon inkább, hogy mindezt augusztus végén, az emelések után csaknem két hónappal tették meg, igaz, mindjárt GVH-vizsgálattal fenyegette meg őket.

De nézzük az árakat! Augusztus végén a négyszemélyes, négyfogásos ebédmenünk átlagos bekerülési költsége 7685 forintra nőtt a júliusi 7660 után (és júniusban még 7260 volt). Január óta több mint 7 százalékkal lett drágább a 19 tételből álló kosár – de legalább a tojás kevesebbe kerül.

Jó hír ugyanakkor, hogy a mentes élelmiszerekből álló alternatív kosár értéke megint csökkent. Január óta ez már csaknem 12 százalékot esett, igaz, így is kereken két és félszerese a hagyományos alternatívákból álló kosárnak.

Ami az üzletek rangsorát illeti, ebben a hónapban a Pennyben jöttünk ki a legjobban, második lett az Auchan, a harmadik pedig a Lidl.

Az alternatív termékeknél épp fordított az első három sorrendje: a legkedvezőbb áron az Auchanban jutottunk hozzá ezekhez az élelmiszerekhez, a második itt is a Lidl lett, a harmadik pedig a Penny.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Reviczky Zsolt