Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
„Azt javasoltuk a kormánynak 2021-ben, hogy tegyük első helyre az inflációellenes küzdelmet, de nem hallgattak ránk” – ismételte meg korábbi vádját Matolcsy György a Magyar Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésén Nyíregyházán. „Nem sikerült áttörést elérnünk a kormány és az MNB kapcsolatában, a kormány másfél évvel később követte a jegybankot” – fűzte hozzá. Ahhoz, hogy a 2020-as éveket ne veszítsük el, teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, beleértve a versenyképességet, a gazdaságfejlesztést, az államháztartást.
A magyar gazdaságnak két nagy ellensége van, a magas költségvetési hiány, amely eladósodást okoz, illetve a makacs infláció – fejtegette. A kormány 2021-ben elengedte az államháztartás hiányát, nem csatlakozott az MNB-hez az inflációellenes harcban. Utóbbi egyébiránt Kelet-Európában indult el, az MNB adta meg a startjelet, majd a cseh és a lengyel jegybank követte. Mindeközben a kormány inflációnövelő lépéseket tett, miközben a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett, ebből – mint fogalmazott – „nagyon nagy gáz lett”.
Veszélybe kerültek az eddigi eredmények – folytatta. A magyar gazdaság felzárkózása elakadt, az egy főre jutó hazai össztermék listáján – amelyet a valuták vásárlóerejét figyelembe véve számolnak ki – a huszadik helyről a 23.-ra csúszott vissza Magyarország, amely a hibás gazdaságpolitika miatt veszített teret. Tavaly a versenyképesség globális listáján hét, az idén nyolc helyet csúszott vissza. A beruházási ráta reálértékben húsz százalékra esett. Nincs termelékenységi fordulat, az államháztartás kamatkiadásai a GDP 4,8 százalékára rúgnak.
Pedig a Covid alatt még kiválóan teljesített a gazdaság, az MNB például 11 ezer milliárd forintot öntött a gazdaságba – büszkélkedett. Majd megállapította, hogy a globális inflációs sokk leginkább Magyarországot sújtotta, ennek 80 százalékát szerinte az üzemanyagok és az élelmiszerek okozták.
Életveszélyes ilyen súlyos költségvetési hiányt vinni – tért át Matolcsy a teendőkre, szerinte vissza kell térni az egyensúlyi növekedéshez. Ám ehelyett a „szavak inflációja” folyik, olyan szólamokkal, hogy „a kormány eltüntette az inflációt”, vagy hogy „akkumulátorgyártó nagyhatalommá váltunk”, miközben egyik sem igaz.
Facebook / Közgazdász-vándorgyűlés
Előadása végén villanásnyi időt szentelt annak, hogy el kell kerülni a leselkedő veszélyeket, melyek között a politika és a pénzügyek központosítását is megemlítette. Egyébként pedig ezentúl nem Lengyelország a követendő példa, tudta meg a népes hallgatóság, hanem immár Csehország, amely szépen halad a fenntartható növekedési pályán. Az utóbbira az elmúlt években az jegybankelnök egyszer sem hivatkozott.
Az előadását követő taps alapján gyanítható, a hallgatóságnak nem tűnt fel, milyen távolról került el az elnök minden önkritikát. Pedig Európa legnagyobb inflációját és az irányadó kamat Európa-rekord szintre emelését aligha lehet pusztán a kormány nyakába varrni. Érdemes felidézni, hogy kinevezése után Matolcsy 2013 szeptemberében éppen a vándorgyűlésen hirdette meg jegybankelnöki programját, fordulatot ígérve a monetáris politikában: tartósan laza kondíciókat, alacsony kamatokat. Ezen kívül ismertette a működése első csodafegyvereként beindított növekedési hitelprogramot. Szakmai körökben akkor kifejezetten meglepetést keltett, hogy a jegybanki nyereséget is az MNB egyik sikermutatójaként tüntette fel. A laza monetáris politika a pandémia lecsengéséig fennmaradt, pedig akkor már éledezett az infláció. Igazán csak 2022 októberében keményített be az MNB, amikor, saját szóhasználatával élve, devizaválság közeli állapot alakult ki. Az MNB nyeresége pedig súlyos veszteségbe fordult, olyannyira, hogy elveszítette saját tőkéjét. A veszteség egy – nem meghatározó – része a nullás kamatozású növekedési hitelprogramnak tulajdonítható. Ám ezek az elnöki számvetésből teljességgel hiányoztak.
