szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több mint 2200 halgazdálkodási vízterület 10-15 százalékáról jeleztek kisebb-nagyobb, az elmúlt két hónap forró, csapadékmentes időjárásához köthető károkat.

„Sok horgásztó esetében, ahol vízmennyiségi vagy -minőségi problémák merültek fel, korlátozni kellett az etetőanyag használatát, és sokszor magát a horgászatot is, ami önmagában is milliárdos nagyságrendű bevételkieséssel járt – nyilatkozta az Agroinform.hu-nak Dérer István, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (MOHOSZ OHSZK) főigazgatója.

„Eközben mind a horgász-, mind a halastavak esetében jelentős költségnövekedést okozott többek között a vízminőség, kapcsoltan a halállomány megőrzése érdekében alkalmazott beavatkozások végrehajtása, például a vízpótlás megszervezése vagy a vízforgatók, szivattyúk üzemeltetése” – tette hozzá.

2022-ben különösen a Dunántúlon volt kritikus a halgazdaságok helyzete – itt a völgyzárógátas tavak vízpótlását lehetetlen volt megoldani –, idén a nyugati országrésznél jóval kevesebb csapadékot kapó alföldi területeken is felmerültek komolyabb problémák. A gondokat súlyosbítja, hogy a halas- és horgásztavak döntő többségét az elmúlt 50-100 évben nem kotorták, így a vízmélységük egyre kisebb. Amellett, hogy a sekélyebb vizek hamarabb felmelegszenek, egyáltalán nem mindegy, hogy a forró napokon napi 2-3 centimétert is elérő párolgási veszteség öt- vagy egyméteres átlagmélységű tavakban jelentkezik.

Magukra hagyta a halgazdaságokat a kormány, miközben a tavak lassan kiszáradnak

Ijesztő ütemben apadnak a magyarországi halastavak: a 26 ezer hektárnyi vízterület közel fele érintett lehet, 120 horgásztóból pedig már teljesen kipusztultak a halak. Az árak elszabadultak, a gazdálkodók az esőre és a kormány eddig elmaradt támogatására várnak.

A horgász- és halastavakat érintő problémák a hal árában is lemérhetők: míg három évvel ezelőtt az élő ponty kilója 1000 forint körül alakult, ma már általában 2300 forintot kérnek el a kereskedők.

A haltermelők várhatóan idén is csupán kárenyhítési juttatást igényelhetnek, ám a hektáronként tervezett 40 ezer forintnyi összeg csak töredékét tudja kompenzálni a halfogyasztó élőlények és az aszály okozta pluszköltségeknek, illetve a bevételkiesésnek. Ez az összeg kevesebb mint fele az átlagos szántóföldi támogatásnak, ezért a MA-HAL és a MOHOSZ közösen kezdeményezte a támogatási kiegyenlítést az ágazat működőképességének megtartása érdekében.

Eközben folyamatosan emelkedik a regisztrált horgászok száma, jelenleg meghaladja az egymillió főt, kétharmaduk rendszeres pecásnak számít.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!