Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Éjszaka megjelent az NGM rendelettervezete, amely a minimálbér és a bérminimum meghatározásának folyamatával, alapelveivel kapcsolatos dolgokat tisztáz. A jogszabály egyik célja, hogy egy európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültessen a magyar gyakorlatba.
Magában a tervezetben azonban szerepel egy olyan rész is, ami a minimálbér és a bérminimum összegének meghatározásával kapcsolatos:
A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megfelelőségére vonatkozó értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének megállapításakor törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka.
Mindez azt jelenti, hogy törekedni kell arra, hogy a minimálbér és a bérminimum elérje az előző év adatai alapján a bruttó átlagkeresetnek legalább a felét.
A Bankmonitor szakértői kiszámolták, hogy ha jelenleg érvényben lenne ez a szabály, akkor hová emelkedhetne a minimálbér. A KSH utoljára a 2024. júliusi átlagbért publikálta. Az akkori rendszeres, bónusz és egyéb juttatások nélküli bruttó átlagbér 602 200 forint volt. Ennek a fele, 301 100 forint lehetne ezen számítás alapján a minimálbér alsó szintje. Ez a jelenlegi állapothoz képest 12,85 százalékos emelést jelentene. (Ez a szám nincs is olyan messze az NGM által korábban kalkulált 12 százalékos emeléstől.)
Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a tervezet szövegét szigorúan véve az elmúlt év adataiból kellene kiindulni. A 2023. augusztus és a 2024. július közötti béradatok átlaga alapján pedig már egy érdemben kisebb, 288 617 forintos minimálbért kapnánk. Nagyon fontos tehát, hogy pontosan hogyan fogják alkalmazni hosszú távon ezt a kitételt.
Érdekesség, hogy a minimálbér és a bérminimum értékének meghatározásához azonos küszöbértéket, referenciaszámot használ a jogszabály, ez arra enged következtetni, hogy középtávon a két bérszintet valóban összeolvasztanák. Erre azonban egy lépésben biztos, hogy nem lesz lehetőség, hiszen jelenleg igen jelentős a különbség a két bérszint között.
A Bankmonitor szakértői kihangsúlyozzák, hogy
a jogszabály szövege alapján a fent leírt elv nem kötelező érvényű. A feleknek „csupán” törekedniük kell arra, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét.
Jó eséllyel extrém gazdasági helyzetben ettől a kéréstől el lehetne térni.
