Megnézte a Magyar Nemzeti Bank, mennyi pénzt visznek a magyarok külföldre. Nem a külföldi webshopok miatt gyengélkednek a magyar boltok, de a határ túloldalára egyre többen járnak át vásárolni.
Egyre többször hirdeti azt a kormány: azért megy gyengébben a magyar boltoknak, mert külföldi webáruházakban költik az emberek a rengeteg pénzüket, és egyébként is külföldön vásárolnak sokan. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentésében megnézte, mi igaz ezekből az állításokból.
Az egyik legnagyobb európai e-kereskedő cég, a lengyel Allegro augusztusban hirdette meg partnerei számára a magyarországi piacra lépés lehetőségét, így várhatóan már ősszel, a karácsonyi szezon előtt megjelenhet a hazai piacon. De hogyan jutott el odáig, hogy domináns szereplője legyen az európai e-kereskedelmi szektornak?
Ami az online vásárlásokat illeti, a magyarországi bankkártyák forgalmi adatai szerint közel háromszor annyi pénzt költöttek el a magyarok 2023-ban külföldön regisztrált szereplőknél (jellemzően webáruházaknál), mint 2019-ben, 700 milliárdról 1900 milliárd forintra nőtt a forgalom. Csakhogy ez nem azt jelenti, hogy minden pénzt elvittek volna a külföldi webáruházak, sőt, épp ellenkezőleg.
A generatív MI-k segítségével nagyon egyszerűvé vált magyarítani (vagy bármilyen nyelvre, országra) átültetni webshopokat. Ezzel ez e-kereskedelem globalizálódik. A hazai kereskedőknek emiatt olyan szereplőkkel kell szembenézniük, mint a Temu, de erre egyáltalán nincsenek felkészülve, még a nagyok se.
A belföldi online bankkártyás vásárlások száma még ennél is jobban nőtt – így jött ki az, hogy amíg 2019-ben a netes vásárlásokban elköltött pénzt 40,5 százaléka került külföldre, 2023-ban már csak 36,4 százalék. (Ehhez azért azt érdemes hozzátenni, hogy az már 2024 gyakori panasza, hogy az olcsó kínai webshopok letarolják a piacot, úgyhogy ezeken a számokon még nem látszik, hogy mi igaz a kritikákból.)
A cégek alig költik a pénzt, a lakosság inkább félretesz, és ha ez nem lenne elég, a nyári aszály tönkretette a magyar gazdaság kevés 2024-es reményét is – olvasható ki az MNB Inflációs jelentéséből. Az is kiderül, hogy egy kicsit többet költöttek a magyarok a szomszéd országok boltjaiban, és azt is kiszámolták, hogy az elmúlt három és fél évben a leggazdagabbak reáljövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké.
És mi igaz abból, hogy külföldre utazva költenék a magyarok a pénzüket? Az MNB itt egy nagyon izgalmas fejleményt talált: a szomszédos országok élelmiszerboltjaiban majdnem kétszer annyit vásároltak magyar bankkártyával, mint egy évvel korábban.
Amíg 2022-ben 24,1 milliárd forint volt ez az összeg, 2023-ban már 45,5 milliárd (ami persze az összes bankkártyás vásárlásnak még mindig nincs 1 százaléka sem, de azért látványos a különbség). És ez nem csak annak tudható be, hogy oda mentek nyaralni az emberek tömegesen.
Az infláció és a magas magyar áfa miatt megélénkült bevásárlóturizmus olyan méreteket öltött, hogy a Kaufland már külön magyar nyelvű honlapon hirdeti a Szlovákiában olcsóbban megvásárolható termékeit.
Ezt úgy tesztelték, hogy megnézték, az összes többi országban hogyan nőttek a magyarok költései, és az jött ki, hogy csupán harmadával, 46,4 milliárdról 61,1 milliárd forintra. Vagyis ugyan nem elkülöníthető a statisztikában a bevásárlóturizmus és a nyaralás, az azért valószínű, hogy a határ környékéről sokan jártak át a szomszédba egy-egy nagy bevásárlásra.
A külföldi rendelések éves szinten 100 milliárd forintos hiányt okoznak a költségvetésnek – fejtegette a nemzetgazdasági miniszter a Gazdasági Versenyhivatal konferenciáján.
Ha az állam nem tud titkot tartani, megszűnik létezni.
Az amerikai elnök unortodox kortesbeszédeket tart a vesztésre álló republikánus jelöltek mellett a kampány hajrájában. Vajon hogy kell értelmezni elhatalmasodó fixációját?
