Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Megnézte a Magyar Nemzeti Bank, mennyi pénzt visznek a magyarok külföldre. Nem a külföldi webshopok miatt gyengélkednek a magyar boltok, de a határ túloldalára egyre többen járnak át vásárolni.
Egyre többször hirdeti azt a kormány: azért megy gyengébben a magyar boltoknak, mert külföldi webáruházakban költik az emberek a rengeteg pénzüket, és egyébként is külföldön vásárolnak sokan. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs jelentésében megnézte, mi igaz ezekből az állításokból.
Ami az online vásárlásokat illeti, a magyarországi bankkártyák forgalmi adatai szerint közel háromszor annyi pénzt költöttek el a magyarok 2023-ban külföldön regisztrált szereplőknél (jellemzően webáruházaknál), mint 2019-ben, 700 milliárdról 1900 milliárd forintra nőtt a forgalom. Csakhogy ez nem azt jelenti, hogy minden pénzt elvittek volna a külföldi webáruházak, sőt, épp ellenkezőleg.
A belföldi online bankkártyás vásárlások száma még ennél is jobban nőtt – így jött ki az, hogy amíg 2019-ben a netes vásárlásokban elköltött pénzt 40,5 százaléka került külföldre, 2023-ban már csak 36,4 százalék. (Ehhez azért azt érdemes hozzátenni, hogy az már 2024 gyakori panasza, hogy az olcsó kínai webshopok letarolják a piacot, úgyhogy ezeken a számokon még nem látszik, hogy mi igaz a kritikákból.)
És mi igaz abból, hogy külföldre utazva költenék a magyarok a pénzüket? Az MNB itt egy nagyon izgalmas fejleményt talált: a szomszédos országok élelmiszerboltjaiban majdnem kétszer annyit vásároltak magyar bankkártyával, mint egy évvel korábban.
Amíg 2022-ben 24,1 milliárd forint volt ez az összeg, 2023-ban már 45,5 milliárd (ami persze az összes bankkártyás vásárlásnak még mindig nincs 1 százaléka sem, de azért látványos a különbség). És ez nem csak annak tudható be, hogy oda mentek nyaralni az emberek tömegesen.
Ezt úgy tesztelték, hogy megnézték, az összes többi országban hogyan nőttek a magyarok költései, és az jött ki, hogy csupán harmadával, 46,4 milliárdról 61,1 milliárd forintra. Vagyis ugyan nem elkülöníthető a statisztikában a bevásárlóturizmus és a nyaralás, az azért valószínű, hogy a határ környékéről sokan jártak át a szomszédba egy-egy nagy bevásárlásra.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
Közel 36 millió eurót, azaz mintegy 14 milliárd forintot kér a felszámoló a Dunaferr padlót fogott hengerművének életképes részeiért.
Az viszont még nem dőlt el, meddig lesz elérhető.
A magyar miniszterelnök hatalma veszélyben van, de nem úgy, ahogyan azt várnánk.