Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Fitch Ratings szerint a kormány nemrégiben bejelentett új gazdasági akciótervében ellentmondás húzódik a pénzügyi konszolidáció, a kormány szociális támogatások iránti elkötelezettsége, valamint a növekedési teljesítménycélok között. A globális hitelminősítő cég szerint nem világos, hogy a javaslatok elégségesen erősítik-e a növekedési kilátásokat ahhoz, hogy csökkentsék a középtávú fiskális konszolidáció kihívásait – különösen akkor, ha a külső kereslet fellendülése elmarad.
Mint arról a HVG is beszámolt, az NGM terve három pilléren alapul: a vásárlóerő növelése, a megfizethető lakhatás megteremtése, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése. Az intézkedések közé tartozik a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázása, a hároméves minimálbér-megállapodás megkötése és végrehajtása, az önkéntes 5 százalékos kamatplafon a lakáshitelekre, valamint új, támogatott hitelprogramok bevezetése.
A Pénzügyminisztérium becslései szerint a gyermekek után járó adókedvezmény növelése 2025-ben a GDP kevesebb mint 0,1 százalékát, 2026–2028 között pedig évente a GDP 0,3 százalékát tenné ki. A többi intézkedésre vonatkozóan nem közöltek becsléseket, de a támogatott hitelprogramok költségeinek egy részét valószínűleg a bankszektor viseli majd, mint a korábbi programok esetében – jegyzi meg a Fitch elemzése.
A Magyarország „BBB” adósbesorolásához kapcsolódó negatív kilátást 2024 júniusában erősítette meg a Fitch, ami a szakpolitikai környezet és a pénzügyek körüli kockázatokat tükrözi. „A tavalyi GDP-visszaesést követő gazdasági aktivitás fellendülése kulcsfontosságú tényező lesz az előrejelzett deficitcsökkentés mögött a következő négy évben, és alapot biztosít a költségvetési bevételek növekedésének” – írják. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a 2026 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt további kiadások kockázatával (értsd: osztogatásokkal) kell számolni a minősítő szerint.
Júliusban pedig úgy értékeltek, hogy a Lukoil-ügy (amely során az ukránok megtiltották, hogy az orosz olajipari vállalat kőolajat szállítson az Ukrajnában futó csővezetékekben) is komoly kockázatokat rejt magában Magyarország számára.
Péntek este teszi közzé egy másik nagy hitelminősítő, az S&P is a magyar hitelbesorolási döntését: egy kedvezőtlen döntés komoly negatív hatással lehet a piacokra.
