„Megtisztelő a felkérés, ennél nemesebb és szebb pozíció egy közgazdász életében nincs” – mondta Varga Mihály jegybankelnöki jelöltségét mérlegelő meghallgatásán az Országház gazdasági bizottságában.

A gabonakörökből való olvasás már jó ideje megelőlegezte, hogy Varga mint lojális és hozzáértő emberként örököse lesz a Matolcsy György által vezetett MNB-nek, miközben komoly átszerveződés is zajlik a gazdasági kormányzatban. Orbán Viktor miniszterelnök is többször elhintette ezt a lehetőséget, végül november végén jelentette be, hogy valóban pénzügyminiszterére esett a választása, miközben mostani tárcája egy gazdasági csúcsminisztériumba olvad be, Nagy Márton vezetése alatt.

„Örömmel vállalom a jegybank felkészült dolgozóinak a vezetését” – mondta most a bizottsági expozéjában Varga.

Mi lesz most?

Mint Varga elmondta, elsődleges cél az árstabilitás, a „3 százalékos inflációs cél mellett elkötelezett vagyok.”

Alacsony infláció kell, az infláció a szegények adója.

Varga szavaiból az olvasható ki, hogy a korábbihoz képest visszafogottabb lesz a jegybank, lévén az eszköztárnak mindenkor a stabilitást kell szolgálni.

Ígérete szerint transzparencia jellemzi majd az MNB-t, a piacot befolyásoló kihágásokat pedig vissza kell venni.

A Matolcsy György és Nagy Márton által vezetett MNB hiperaktivitása a mai napig vitatott stratégia. A Covid a magyar gazdaságot is bokán rúgta, és még Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is büszkén nyilatkozott arról, hogy pénzt nyomtattak az európai gazdaság megmentése érdekében, ami korábban vallásháborút jelentett. Varga ehhez képest óvatosságot ígért.

Konkrétumok ezzel kapcsolatban nem hangzottak el, az azonban kiderült a meghallgatáson, hogy csatlakozik hozzá a jegybanki feladatkörében több korábbi munkatársa.

Vargával tart Banai Péter Benő, aki igazi veteránja a pénzügyi tárcának, ahol az államháztartás stabilitásáért felelős államtitkárságot vezeti. Ugyancsak a jegybankban folytatja Kurali Zoltán, az Államadósság-kezelő Központ jelenlegi vezetője, valamint Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank elnöke is.

Bánki Erik, a Gazdasági bizottság fideszes elnöke fogadja Varga Mihályt

Veres Viktor

Ahogy utódlásukról még nem tudni, az sem világos, ők milyen minőségben folytatják tovább a munkát Vargával. Az viszont tudható, hogy nem feltétlenül monetáris, inkább fiskális vonalról érkező közgazdászokról van szó.

Szakmailag a kérdés azért is érdekes, mert hamarosan a Monetáris tanács több tagjának lejár a mandátuma. Varga a jegybanki mandátum értelmében az inflációt csökkentené, ezzel viszont jó eséllyel visszafogja a gazdasági növekedést.

Mindezt úgy, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már most „fantasztikusnak” nevezi 2025-öt, amikor akár 6 százalékos GDP növekedés is elképzelhető.

Lesz magyar euró?

Még nem léptem át a jegybank küszöbét, még át kell tekinteni

– mondta Varga a jegybanki alapítványok jövőjével kapcsoltban. Hasonlóan fogalmazott az euró átvételéről, hozzátette ugyanakkor, hogy vállaltuk jogilag a bevezetést, amikor beléptünk az EU-ba, és lehet jó ötlet, ha az segíti a gazdaságot.

Hozzátette: az ERM-II. (vagyis az euró “előszobája”, amelyben legalább két évet kell eltöltenie egy országnak, miután egyszer teljesítette a közös európai pénz átvételéhez szükséges előírásokat – a szerk.) segíthet mérsékelni a kockázatokat. Törekednie kell a gazdaságpolitikának, hogy a feltételrendszert teljesítse, de tartani kell a függetlenséget is. Jelenleg ez a hazai gazdaságpolitikának a némileg képlékeny viszonya a kérdéskörhöz.

A belépés azonban csak közös döntés alapján születhet a kormány és a jegybank között, és Varga kijelentése szerint a jegybank a vezetése alatt is ragaszkodni fog a függetlenségéhez.