A vízművek a reklamáció után elismerte, hogy az ő karbantartási területén történt a csőtörés, és közölte, hogy felülvizsgálja a számlázást. Csakhogy a több mint 2,2 milliós számlát azóta sem sztornózták le.
Véletlenül tűnt föl tavaly júliusban az ügyfél kertjében dolgozó munkásoknak, hogy a vízóraaknában ömlik a víz – a cső annyira el volt rozsdásodva, hogy akkor is csak nagy nehezen sikerült elzárni a csapot. Senki sem tudta, hogy mióta ömlött ott a víz, az ügyfél még aznap sem látta úgy, hogy átnedvesedett volna a föld az akna környékén. Ez volt az előzménye annak a 2,2 milliós vízdíjszámláról szóló esetnek, amiről a 24.hu számolt be.
A Fővárosi Vízművek szerelői még aznap este kimentek, és kijavították a hibát, amire csak azért kerülhetett sor, mert az ingatlan a szolgáltató karbantartási területén van. Utóbbi körülménynek abból a szempontból is nagy jelentősége van, hogy kit terhel a csőtörés költsége. (Mellékszál, de a vízművektől küldött szerelők azt mondták az ügyfélnek, hogy a kánikula idején annyira megnőtt a vízhasználat, hogy tömegesen fordultak elő csőtörések, alig bírják a munkát – ez mindenesetre ráerősít a vízhálózat katasztrofális állapotáról szóló adatokra és figyelmeztetésekre.)
Az ügyfél, mint sokan mások, átalánydíjat fizet a vízfogyasztás után, a vízmérőt évente olvassa le a szolgáltató. Az éves leolvasásra októberben került sor, akkor már érezhető volt, hogy baj lesz.
Állítása szerint nem kapott munkalapot és egyéb dokumentumot a csőtörés javításáról, és később is hiába kért papírt a vízművektől. Azt sem tudja, hogy a munkások lejelentették-e a vízóraállást, és úgy emlékszik, ezt tőle sem kérte a szolgáltató.
Holott a törvény szerint hasonló esetekben 15 napon belül el kell számolni a fogyasztóval.
Az októberi éves leolvasásnál kiderült, hogy irdatlan mennyiségű vizet, 3800 köbmétert nyelt el a föld, ez egy átlagos magyar fogyasztó 100 évi fogyasztásának megfelelő víztömeg. Az ennek alapján kiállított számla pedig 1,4 millió forintos vízdíjat és 840 ezer forint csatornadíjat terhelt az ügyfélre.
A vízművek ellenőre a fogyasztó kezdeményezésére megjelent a helyszínen, és biztosította az ügyfelet, hogy ne aggódjon, nem kell kifizetnie a több mint 2 milliós számlát. A cég online, levélben is biztosította, hogy felülvizsgálta a számlázást, és kamatzárat kért az összegre a Díjbeszedőtől – mivel a vízművek karbantartási kötelezettsége alá eső területen történt a csőtörés. Ám
a fogyasztónak a mai napig nem sikerült elérnie, hogy a szolgáltató sztornózza a számlát, a Díjbeszedő pedig azóta is küldi a fizetési felszólításokat.
A lap megkeresésére a Fővárosi Vízművek azt írta, hogy a társaság kizárólag arra köteles, hogy ha a felelősségi területéhez tartozó vezetékszakaszon támad műszaki hiba, akkor jóváírja a vízóra által mért többlet-vízfogyasztást.
A 24.hu szerint a vonatkozó jogszabály és a szolgáltató üzletszabályzata csak arról rendelkezik, hogy ha a fogyasztó karbantartási területén történik vízelfolyás, akkor neki kell kifizetnie a többletet. Arról azonban nem, hogy ha a szolgáltató területén van csőtörés, akkor azt nem kell kifizetnie a felhasználónak. Azt megint csak kimondják a szabályok, hogy ha a csatornarendszert nem terhelte a csőtörés, akkor csak a szokásos fogyasztás utáni csatornadíjat kell megfizetni. A 840 ezres csatornaszámla sztornózása azonban ugyancsak várat magára.
Nyitókép: illusztráció – a Fővárosi Vízművek Zrt. munkatársa egy új vízórát plombál, MTI / Marjai János
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
