Új év, új inflációszámítás. A Központi Statisztikai Hivatal ahogy minden januári inflációs szám közlésekor, úgy idén is bemutatta, hogyan néz ki a lista, amelyből kiszámolják az árak változását. Az, hogy a lista jócskán tud változni évről évre, teljesen természetes, hiszen követni kell a vásárlói szokások változását – szépen is néznénk ki, ha a Szokol rádió és a Trabant még mindig úgy számítana bele az inflációba, mint 1975-ben, de cserébe a mobiltelefon is. Úgyhogy arra is nagyon jó mindez, hogy megmutassa, hogyan alakulnak át a vásárlásaink.

A reprezentánsok listájára 2025-ben 963 különböző tétel került fel – 293 fajta étel és ital, 475 egyéb áru, továbbá 195-féle szolgáltatás. A KSH adatösszeírói minden hónapban mindegyiknek az árát megnézik; ahol szükséges, azoknak sok különböző helyen is, Budapesten és minden megyében is minimum egy városban (ez nem mindegyiknél kell, például a HVG egy száma ugyanannyiba kerül bárhol az országban, míg egy kiló csirkecomb ára boltonként változhat), így minden hónapban nagyjából 80 ezer tétel árából számolják ki az inflációt. Aki szeretné, az a teljes listát a KSH honlapjáról Excelben letöltheti, mi most azt mutatjuk be, hogy mi változott 2024-hez képest.

Élelmiszerek: összement a csoki, máshogy vesszük a sertéshúst

Az élelmiszerek listája gyakorlatilag olyan, mint ha bármelyik nagyobb bolt polcai között sétálnánk végig – mindenki megtalálja rajta az olyan fajta ételeket és italokat, amiket ő gyakran vásárol. A legfontosabb változás az, hogy mostantól beleszámít az inflációba a darált sertéshús, azon belül is a 20-30 százalékos zsírtartalmúak. Új tételként került be a rizschips is.

Februárban távoli emléknek tűnik a szaloncukor, pedig nem is volt az olyan régen, hogy egy csomót ettünk belőle. Itt annyi változtatást látunk, hogy 2025-ben a zacskós szaloncukor ára már nem fog beleszámítani az inflációba – túl keveset vettek belőle ahhoz, hogy fontos legyen országos átlagban. A dobozos és a lédig szaloncukor azért marad.

Számol azzal is a KSH, hogy sok árut kisebb kiszerelésben árulnak, mint pár éve. Az elmúlt években volt már egy nagyobb hullám, amikor a zsugorfláció megjelenésével tömegesen vitték lejjebb a határt, milyen kiszerelésig lehet felírni az árakat, ezúttal is volt ilyen.

A leglátványosabban a csokoládészeletek mérete csökken, tavaly még 40 és 120 gramm közötti csokiszeletek árát kellett a KSH dolgozóinak felírniuk, most már a 30-65 grammosokat kell figyelniük.

Ezen kívül annyit változtattak lefelé, hogy a tejfölből már nem 325, hanem 300 grammos a legkisebb, aminek az árát fel lehet írni, a szardíniánál pedig 110 helyett már a 100 grammos is beleszámíthat az inflációba. (Aztán persze mindnél átszámolják, hogy az egy kilóra jutó árat figyeljék.)

Több terméknél viszont nagyobb mozgásteret engedtek felfelé, ahogy változnak a kiszerelések:

• a vajból már nem csak a 100, hanem a 125 grammos is beszámíthat,
• extra szűz olívaolajból az 500 milliliteres helyett bármi az 500 és a 750-es kiszerelésű között,
• félkész rizsből 250 helyett 250-500 gramm között bármekkora,
• kakaóporból 100 helyett 125 grammos csomag a felső határ,
• levesporból 68 helyett 75 gramm,
• édesítőtablettából pedig 650 helyett 1200 darabos dobozig lehet elmenni.

Az alkoholos italok között egyetlen változás történt: a földrajzi jelzés nélküli borok közül a 0,75-0,9 literesek kikerültek az inflációs kosárból, most már 1 liter a minimum, amit el kell a bornak érnie ahhoz, hogy számítson.

De persze nem csak ételek és italok vannak a világon, nézzük, hogy változott minden más áru az infláció kalkulálásakor!

Búcsúzik a cérna, érkezik a férfisapka

A ruhák közül meglepő, de egészen eddig a férfisapka nem számított bele az inflációba, mostantól viszont már igen – úgy tűnik, klímakatasztrófa ide vagy oda, egyre több férfi feje fázik telente. Sőt, most került be a reprezentánsok közé a baseballsapka is. Itt még annyi változás történt, hogy a férfi bokafixet rövid szárú zoknira cserélték. Az egyéb ruházkodási áruk közül pedig a közbélés is kikerült az inflációs kosárból, ahogy a régi idők egyik nagyon fontos tétele, a fehér cérna is.

Érdekes genderelméletet figyelhetünk meg a gyerekruhák listájánál. Több olyan gyerekruha közül, amelynél eddig mindegy volt, hogy milyen neműeknek szántat figyelheti a KSH, most konkretizálták: anorákból, szabadidőruhából, kardigánból és pizsamából a lányoknak, zokniból és pulóverből a fiúknak gyártottakat kell figyelni, pólókból pedig a 122-128-as méretben a lányokét, 146-152-es méretben a fiúkét írják majd fel – érdekes megfigyeléseket lehet majd tenni, jobban drágul-e egy gyerekruha akkor, ha rózsaszín csillámpónis, mint ha kék autós.

Jönnek az energiatakarékos gépek

A háztartási gépek között reagáltak arra, hogy egyre többen hajlandóak fizetni az energiakímélésért: a szárítógépek közül már nem a C-E besorolásúak árát figyelik, hanem a legjobbakat, a B-től felfelé egészen az A+++ kategóriáig. Persze egy szárító nem olcsó mulatság, úgyhogy látszik, az spórol itt az energiával, akinek van pénze, hogy egy ilyenbe beszálljon.

A bútorok listáján ugyanúgy a méreteknél látunk változást, ahogy az élelmiszereknél is: a dohányzóasztalok közül eddig a 60-75×-120 centisek számítottak, mostantól 50-100×-150 centisek, azaz nagyobbak és kisebbek is bekerülhetnek az inflációba, mint eddig. A könyvespolcokból eddig a 60 centinél keskenyebbek nem számítottak, most már igen, 40 centi az új minimumhatár.

Autók: ahol nagy változások történnek

Idáig azért volt a listán néhány olyan elem, ami azért nem az első másodpercekben jut eszünkbe, ha az inflációról gondolkozunk (lásd még: rizschips), de amikor eljutunk a listán az autókhoz, akkor ott találjuk meg 2025 egyik legfontosabb változását.

Most történik meg ugyanis először az, hogy nem csak hibrid, hanem elektromos autók is beleszámítanak az inflációba – a KSH most értékelte úgy, hogy elég sok ilyet vásárolnak ahhoz, hogy az árváltozásuk tényleg fontos legyen.

Egész pontosan a 2024-es listáról a Volvo XC40 hibridet cserélték le az elektromos Volvo EC40-re, és a Kia e-Soul City Star helyett a Kia Niro EV Gold került be a listára.

Az új autók közül 25 típus árát figyeli a KSH. Idén az elektromosok megjelenésén kívül még annyi történt, hogy kikerült a listáról a Dacia Sandero, a Suzuki Vitara, a Suzuki Ignis és a Ford Focus, bekerült helyettük a Volkswagen Touareg, az Audi A6, a Suzuki SWACE és a Skoda Superb.

Harminc fajta használt autó is ott van a listán, és itt ahogy a vásárlói szokások átalakulnak, annyira sok lett a változás, hogy ezt egyszerűbb egy táblázatban összefoglalni. Nem is a konkrét márkák az érdekesek – azok között nagyjából az összes fontos típus megtalálható az elmúlt két évtizedből –, hanem az életkorokat érdemes nézni, mennyire öreg autókat vesznek az emberek. Rendben, tavallyal ellentétben 2001-es gyártású kocsik már nem számítanak bele az inflációba, de nagyon sok 15 éven feletti és néhány 19-20 éves is ott van még, összességében a vizsgált típusok átlagéletkora 10 évről 11 év fölé nőtt. És itt nem arról van szó, hogy ilyen autók még a forgalomban maradtak egy régi tulajdonosuknál, hanem arról, hogy sokan gondolják úgy, érdemes ezeket most megvásárolni.

Maradt a HVG, érkezik a Playstation

Az elektronikai termékeknél apró újdonságok vannak: bekerült a mobiltok – valamiért úgy döntöttek, hogy azok közül is a Samsungokra való –, ahogy egyre többen vásárolják mostanában már ezeket, a játékok közé pedig felvették a Playstation 5-öt.

A háztartási felszerelések között egy nagy – szó szerint nagy – távozónk van: mostantól a faablak már nem számít bele az inflációba, csak műanyag keretűből vásárolnak annyit, hogy fontos legyen. De azért van, ahol igenis számít a fa: a beltéri faajtók most kerültek fel a listára. Abból pedig a lakberendezési divatok szakértői tudnának következtetéseket levonni, hogy a falitükör minimális szélessége 40 helyett már 30 centi, a magassága viszont nem 120, hanem 150 centiig mehet el – menő a keskeny, de magas.

A fürdőszobai kellékek közé a borotvahab mellé bekerült a borotvazselé is, és még egy méretváltozást látunk: a tusfürdőből már nem csak 250, hanem 300 milliliteres is létezik az inflációs kosárban.

A médiában nincs változás, úgyhogy azt most is leírhatjuk: vesznek a magyarok annyi HVG-t, hogy ez is számítson az infláció kalkulálásánál. Erre persze mi büszkék lehetünk, az viszont a nyomtatott sajtó bajait mutatja, hogy a politikai és gazdasági lapok közül egyedül a HVG tudott felkerülni a listára. Ezen kívül bulvár-, női, rejtvény-, sport- és tévéújságok kerültek be azok közé, amelyeknek az ára befolyásolja az inflációt: a Nemzeti Sport, a Blikk, a Story, a Meglepetés, a Hot!, a Füles, a Kiskegyed, a Magyar Nők Lapja és a Színes RTV van a listán.

Így változnak a szokásaink, amikor szolgáltatásokért fizetünk

Az összes fogyasztási kiadásunk nagyjából negyedét a szolgáltatásokra költjük, és majdnem kétszáz fajta szolgáltatás szerepel a listán. Egy nagyon fontos újdonság van itt, és ez vitathatatlanul az elmúlt évek nagy változásait mutatja:

mostantól az online rendelés kiszállítási díja is beleszámít az inflációba.

Szintén a közelmúlt nagy változásaira reagált a KSH, amikor a vonat- és buszbérletek közül a sima dolgozó, illetve tanulóbérleteket kidobta az infláció összetevői közül, és beemelte a helyükre az ország- és megyebérletet. De most került be az infláció összetevői közé a mobiltelefonok kijelzőcseréje is – egész pontosan a Xiaomi, a Samsung, a Huawei és az iPhone szervizeiben nézik ezt.

Az autók elöregedésére reagáltak a biztosítási díjak figyelésénél is: már nem csak egy vadonatúj Skoda Octavia, egy 2015-ös Suzuki SX4 és egy 2020-as Opel Astra kfgb-díja tartozik bele az inflációba, hanem egy 2004-es gyártású Toyota Corolláé is.

Ezen kívül pár típuscsere történt. Az autók kötelező szervizdíjánál már nem egy 30 ezer kilométert futott Opel Astra, hanem egy Suzuki Vitara szervizelésének árát nézik meg. A fényképészeti szolgáltatásoknál pedig már nem azt nézik, hogy mennyibe kerül 30 fénykép előhívása – ilyen szinte senki nem csináltat már –, hanem az ehelyett jövő új divatot: egy kemény borítós fotókönyvet online rendelésből elkészíteni.