Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Bemutatta a KSH, idén mi az a 293 étel és ital, 475 más áru és 195 szolgáltatás, amelynek az árváltozásából kiszámolják az inflációt. Sok apró meglepetést – összetöpörödő csokit, új férfisapkát – és több fontos, valóban nagy változást is találtunk a listán.
Új év, új inflációszámítás. A Központi Statisztikai Hivatal ahogy minden januári inflációs szám közlésekor, úgy idén is bemutatta, hogyan néz ki a lista, amelyből kiszámolják az árak változását. Az, hogy a lista jócskán tud változni évről évre, teljesen természetes, hiszen követni kell a vásárlói szokások változását – szépen is néznénk ki, ha a Szokol rádió és a Trabant még mindig úgy számítana bele az inflációba, mint 1975-ben, de cserébe a mobiltelefon is. Úgyhogy arra is nagyon jó mindez, hogy megmutassa, hogyan alakulnak át a vásárlásaink.
A reprezentánsok listájára 2025-ben 963 különböző tétel került fel – 293 fajta étel és ital, 475 egyéb áru, továbbá 195-féle szolgáltatás. A KSH adatösszeírói minden hónapban mindegyiknek az árát megnézik; ahol szükséges, azoknak sok különböző helyen is, Budapesten és minden megyében is minimum egy városban (ez nem mindegyiknél kell, például a HVG egy száma ugyanannyiba kerül bárhol az országban, míg egy kiló csirkecomb ára boltonként változhat), így minden hónapban nagyjából 80 ezer tétel árából számolják ki az inflációt. Aki szeretné, az a teljes listát a KSH honlapjáról Excelben letöltheti, mi most azt mutatjuk be, hogy mi változott 2024-hez képest.
Az élelmiszerek listája gyakorlatilag olyan, mint ha bármelyik nagyobb bolt polcai között sétálnánk végig – mindenki megtalálja rajta az olyan fajta ételeket és italokat, amiket ő gyakran vásárol. A legfontosabb változás az, hogy mostantól beleszámít az inflációba a darált sertéshús, azon belül is a 20-30 százalékos zsírtartalmúak. Új tételként került be a rizschips is.
Februárban távoli emléknek tűnik a szaloncukor, pedig nem is volt az olyan régen, hogy egy csomót ettünk belőle. Itt annyi változtatást látunk, hogy 2025-ben a zacskós szaloncukor ára már nem fog beleszámítani az inflációba – túl keveset vettek belőle ahhoz, hogy fontos legyen országos átlagban. A dobozos és a lédig szaloncukor azért marad.
Számol azzal is a KSH, hogy sok árut kisebb kiszerelésben árulnak, mint pár éve. Az elmúlt években volt már egy nagyobb hullám, amikor a zsugorfláció megjelenésével tömegesen vitték lejjebb a határt, milyen kiszerelésig lehet felírni az árakat, ezúttal is volt ilyen.
A leglátványosabban a csokoládészeletek mérete csökken, tavaly még 40 és 120 gramm közötti csokiszeletek árát kellett a KSH dolgozóinak felírniuk, most már a 30-65 grammosokat kell figyelniük.
Ezen kívül annyit változtattak lefelé, hogy a tejfölből már nem 325, hanem 300 grammos a legkisebb, aminek az árát fel lehet írni, a szardíniánál pedig 110 helyett már a 100 grammos is beleszámíthat az inflációba. (Aztán persze mindnél átszámolják, hogy az egy kilóra jutó árat figyeljék.)
Több terméknél viszont nagyobb mozgásteret engedtek felfelé, ahogy változnak a kiszerelések:
Az alkoholos italok között egyetlen változás történt: a földrajzi jelzés nélküli borok közül a 0,75-0,9 literesek kikerültek az inflációs kosárból, most már 1 liter a minimum, amit el kell a bornak érnie ahhoz, hogy számítson.
De persze nem csak ételek és italok vannak a világon, nézzük, hogy változott minden más áru az infláció kalkulálásakor!
A ruhák közül meglepő, de egészen eddig a férfisapka nem számított bele az inflációba, mostantól viszont már igen – úgy tűnik, klímakatasztrófa ide vagy oda, egyre több férfi feje fázik telente. Sőt, most került be a reprezentánsok közé a baseballsapka is. Itt még annyi változás történt, hogy a férfi bokafixet rövid szárú zoknira cserélték. Az egyéb ruházkodási áruk közül pedig a közbélés is kikerült az inflációs kosárból, ahogy a régi idők egyik nagyon fontos tétele, a fehér cérna is.
Érdekes genderelméletet figyelhetünk meg a gyerekruhák listájánál. Több olyan gyerekruha közül, amelynél eddig mindegy volt, hogy milyen neműeknek szántat figyelheti a KSH, most konkretizálták: anorákból, szabadidőruhából, kardigánból és pizsamából a lányoknak, zokniból és pulóverből a fiúknak gyártottakat kell figyelni, pólókból pedig a 122-128-as méretben a lányokét, 146-152-es méretben a fiúkét írják majd fel – érdekes megfigyeléseket lehet majd tenni, jobban drágul-e egy gyerekruha akkor, ha rózsaszín csillámpónis, mint ha kék autós.
Jönnek az energiatakarékos gépek
A háztartási gépek között reagáltak arra, hogy egyre többen hajlandóak fizetni az energiakímélésért: a szárítógépek közül már nem a C-E besorolásúak árát figyelik, hanem a legjobbakat, a B-től felfelé egészen az A+++ kategóriáig. Persze egy szárító nem olcsó mulatság, úgyhogy látszik, az spórol itt az energiával, akinek van pénze, hogy egy ilyenbe beszálljon.
A bútorok listáján ugyanúgy a méreteknél látunk változást, ahogy az élelmiszereknél is: a dohányzóasztalok közül eddig a 60-75×-120 centisek számítottak, mostantól 50-100×-150 centisek, azaz nagyobbak és kisebbek is bekerülhetnek az inflációba, mint eddig. A könyvespolcokból eddig a 60 centinél keskenyebbek nem számítottak, most már igen, 40 centi az új minimumhatár.
Idáig azért volt a listán néhány olyan elem, ami azért nem az első másodpercekben jut eszünkbe, ha az inflációról gondolkozunk (lásd még: rizschips), de amikor eljutunk a listán az autókhoz, akkor ott találjuk meg 2025 egyik legfontosabb változását.
Most történik meg ugyanis először az, hogy nem csak hibrid, hanem elektromos autók is beleszámítanak az inflációba – a KSH most értékelte úgy, hogy elég sok ilyet vásárolnak ahhoz, hogy az árváltozásuk tényleg fontos legyen.
Egész pontosan a 2024-es listáról a Volvo XC40 hibridet cserélték le az elektromos Volvo EC40-re, és a Kia e-Soul City Star helyett a Kia Niro EV Gold került be a listára.
Az új autók közül 25 típus árát figyeli a KSH. Idén az elektromosok megjelenésén kívül még annyi történt, hogy kikerült a listáról a Dacia Sandero, a Suzuki Vitara, a Suzuki Ignis és a Ford Focus, bekerült helyettük a Volkswagen Touareg, az Audi A6, a Suzuki SWACE és a Skoda Superb.
Harminc fajta használt autó is ott van a listán, és itt ahogy a vásárlói szokások átalakulnak, annyira sok lett a változás, hogy ezt egyszerűbb egy táblázatban összefoglalni. Nem is a konkrét márkák az érdekesek – azok között nagyjából az összes fontos típus megtalálható az elmúlt két évtizedből –, hanem az életkorokat érdemes nézni, mennyire öreg autókat vesznek az emberek. Rendben, tavallyal ellentétben 2001-es gyártású kocsik már nem számítanak bele az inflációba, de nagyon sok 15 éven feletti és néhány 19-20 éves is ott van még, összességében a vizsgált típusok átlagéletkora 10 évről 11 év fölé nőtt. És itt nem arról van szó, hogy ilyen autók még a forgalomban maradtak egy régi tulajdonosuknál, hanem arról, hogy sokan gondolják úgy, érdemes ezeket most megvásárolni.
Az elektronikai termékeknél apró újdonságok vannak: bekerült a mobiltok – valamiért úgy döntöttek, hogy azok közül is a Samsungokra való –, ahogy egyre többen vásárolják mostanában már ezeket, a játékok közé pedig felvették a Playstation 5-öt.
A háztartási felszerelések között egy nagy – szó szerint nagy – távozónk van: mostantól a faablak már nem számít bele az inflációba, csak műanyag keretűből vásárolnak annyit, hogy fontos legyen. De azért van, ahol igenis számít a fa: a beltéri faajtók most kerültek fel a listára. Abból pedig a lakberendezési divatok szakértői tudnának következtetéseket levonni, hogy a falitükör minimális szélessége 40 helyett már 30 centi, a magassága viszont nem 120, hanem 150 centiig mehet el – menő a keskeny, de magas.
A fürdőszobai kellékek közé a borotvahab mellé bekerült a borotvazselé is, és még egy méretváltozást látunk: a tusfürdőből már nem csak 250, hanem 300 milliliteres is létezik az inflációs kosárban.
A médiában nincs változás, úgyhogy azt most is leírhatjuk: vesznek a magyarok annyi HVG-t, hogy ez is számítson az infláció kalkulálásánál. Erre persze mi büszkék lehetünk, az viszont a nyomtatott sajtó bajait mutatja, hogy a politikai és gazdasági lapok közül egyedül a HVG tudott felkerülni a listára. Ezen kívül bulvár-, női, rejtvény-, sport- és tévéújságok kerültek be azok közé, amelyeknek az ára befolyásolja az inflációt: a Nemzeti Sport, a Blikk, a Story, a Meglepetés, a Hot!, a Füles, a Kiskegyed, a Magyar Nők Lapja és a Színes RTV van a listán.
Az összes fogyasztási kiadásunk nagyjából negyedét a szolgáltatásokra költjük, és majdnem kétszáz fajta szolgáltatás szerepel a listán. Egy nagyon fontos újdonság van itt, és ez vitathatatlanul az elmúlt évek nagy változásait mutatja:
mostantól az online rendelés kiszállítási díja is beleszámít az inflációba.
Szintén a közelmúlt nagy változásaira reagált a KSH, amikor a vonat- és buszbérletek közül a sima dolgozó, illetve tanulóbérleteket kidobta az infláció összetevői közül, és beemelte a helyükre az ország- és megyebérletet. De most került be az infláció összetevői közé a mobiltelefonok kijelzőcseréje is – egész pontosan a Xiaomi, a Samsung, a Huawei és az iPhone szervizeiben nézik ezt.
Az autók elöregedésére reagáltak a biztosítási díjak figyelésénél is: már nem csak egy vadonatúj Skoda Octavia, egy 2015-ös Suzuki SX4 és egy 2020-as Opel Astra kfgb-díja tartozik bele az inflációba, hanem egy 2004-es gyártású Toyota Corolláé is.
Ezen kívül pár típuscsere történt. Az autók kötelező szervizdíjánál már nem egy 30 ezer kilométert futott Opel Astra, hanem egy Suzuki Vitara szervizelésének árát nézik meg. A fényképészeti szolgáltatásoknál pedig már nem azt nézik, hogy mennyibe kerül 30 fénykép előhívása – ilyen szinte senki nem csináltat már –, hanem az ehelyett jövő új divatot: egy kemény borítós fotókönyvet online rendelésből elkészíteni.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Egybehangzóan ítéli meg a nyugati sajtó az alaszkai csúcstalálkozótt.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozták, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A hidegfront északnyugat felől érkezik, de majd csak az éjjeli órákban.