Megduplázta a kormány a listázással megbízott Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetését

Több mint kétszeresére nőtt a Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetése 2024-ről 2025-re – mutat rá az Mfor.hu. A költségvetés már januárban felkerült a szervezet honlapjára, a tavalyi beszámolójukat pedig április 30-án tették ki, a kettőt összevetve pontosan látható, mely tételek nőttek, és mennyivel.

Az „átláthatóságinak” nevezett törvény benyújtása és annak várható fejleményei – a független sajtó nyílt megtámadása – tükrében a kormány nyilvánvalóan arra készül, hogy Lánczi Tamás szervezetének sok munkát adjon.

A benyújtott törvénytervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak listáznia kellene minden olyan szervezetet, mely bármilyen külföldi támogatást kap. A listázottaktól pedig megvonnák az adó 1%-ot, és az elfogadott támogatás összegének huszonötszörösét fizettetnék ki velük bírságként. A törvénytervezet alig burkoltan a független sajtó elhallgattatására készült, orosz minta alapján – noha maga Lánczi nemrég arról beszélt, hogy egy régi amerikai törvény volt az ihletője. A javaslat ellen vasárnap a Kossuth téren tízezrek tüntettek – a demonstrációról itt írtunk.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal költségvetésében ezek a tételek nőttek:

• A szervezetnél dolgozók munkabérei és illetményei a 2024-es 950,8 millió forintról 2025-re 2,2 milliárdra, vagyis a bérköltség több mint kétszeresére nőtt (tavaly 101 főt foglalkoztattak, idén 120 fővel számolnak).
• A munkatársak személyi juttatásai: tavaly 1,4 milliárd, idén 2,5 milliárd.
• A munkatársak egyéb személyi juttatásai: tavaly 1,6 milliárd, idén 2,4 milliárd.
• A dolgozók közlekedési költségtérítései: tavaly 4,7 millió, idén 27,6 millió.
• Az egyéb jogviszonyban álló, nem saját foglalkoztatottak juttatásai 9,1 millióról 24 millióra nőttek.
• A szakmai anyagok beszerzésére szánt költségek 400 ezer forintról 12 millió forintra duzzadtak.
• Nem részletezett szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokra tavaly 23,1 milliót szántak, 2025-ben azonban már 840 millió forintot.
• Az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti és lízingdíjakat 2025-ben közel a háromszorosára, 131 millióról 336 millió forintra növelték.
• A munkatársak kiküldetéseire szánt büdzsé 601 ezerről 40 millió forintra nőtt.
• Reklám- és propagandakiadásokra tavaly 110,3 millió forint ment el, idén már 1,2 milliárd mehet.
• A dologi kiadásokat – azaz minden olyan költséget, melyeket egy vállalkozás vagy hivatal a működésére költ, és nem a munkavállalók fizetése vagy béren kívüli juttatása – 800 millióról 3 milliárdra növelték.
• A beruházások tavaly 15,4 milliót tettek ki, idén már 228,6 millió forinttal számolnak.

A dokumentumok szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal összes költségvetési kiadása összességében a 2024-es 2,5 milliárdról 2025-ben 6,2 milliárdra nőtt – ez több mint a duplája annak, amivel tavaly számolhattak. A központi irányító szervi támogatás pedig a tavalyi 5,1 milliárdról 6,24 milliárd forintra nőtt.

Ami csökkent:

• A béren kívüli juttatásokra tavaly 64,6 millió forintot áldozott a Szuverenitásvédelmi Hivatal, 2025-ben erre 54 millió forintot költenek.
• A ruházati költségtérítést 101,5 millióról 42,2 millió forintra szűkítették.
• Az informatikai szolgáltatásokat 314 millióról 200 millió forintra.
• Kommunikációs szolgáltatásokra a tavalyi 315 millió forint helyett idén 236 millió forintot terveznek elkölteni.